első fokú ítélet, de: elsőfokú bíróság

Érdeklődni szeretnék, hogy milyen szabály alapján írjuk egybe, illetve külön az elsőfokú szavakat? Miért írjuk egybe azt, hogy „elsőfokú bíróság” és miért van külön az „első fokú ítélet”? Az elsőfokú unokatestvért egybe vagy külön kell írni?

Az első fokú ítélet és az elsőfokú bíróság alakulatok eltérő helyesírásának oka az utóbbi példa hagyományos írásmódja. Az ezzel kapcsolatos írásmódbeli bizonytalanságot mutatja az is, hogy az Osiris Kiadó Helyesírás című könyvében a hasonló példák (elsőfokú bíróság, elsőfokú egyenlet, elsőfokú függvény) mellett az első fokú ítélet melléknévi szerkezete (elsőfokú) egybeírva szerepel. A jövőben, a két mérvadó helyesírási kézikönyv, vagyis a Magyar helyesírási szótár és az Osiris Helyesírás összehangolása végett az eltérő írásmódú példákat felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, a helyesírási logikának megfelelően korrigálni. A fönti példák esetében is mondhatjuk, hogy a megoldás az lehetne, ha — idézve Balázs Géza gondolatait — „a helyesírási szabályozásban […] szemiotikai alapelvekre is támaszkodnánk (pl. hogy hasonló helyesírási nyelvi jelenségnek a »képe« is legyen hasonló). Ennek kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az a tény, hogy a helyesírást csak kevesen tudják elméletből, a többség számára a látvány (a vizuális kép) rögzül, s ilyenkor a hasonló formák szerepe rendkívül megnő” (Balázs Géza: Nyelvstratégia és helyesírás. In: Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa (szerk.): Helyesírásunk időszerű kérdései a 21. század kezdetén. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2002, 21–22.). Az első fokú unokatestvér szószerkezet javaslatom szerint különírandó.
(MK)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.