birtokosjelző-rag

Sok esetben látom, hogy elhagyják a névelőt ott, ahová szerintem kellene írni.
Például:
Victor Hugo [a] középkori Franciaországban játszódó műve igen izgalmas.
Ami John Williams [az] E.T. című filmhez elvégzett zenekari próbáit illeti, sokszor gyakoroltak a zenészek.
Az ügyvédi iroda [a] Fővárosi Bíróságnak eljuttatott levele végül megérkezett.
Szabályosak a fenti példák a zárójelezett névelők nélkül is?

Igen, szabályosak. Ha névelőt teszünk ki, az ún. birtokosjelző-rag is a mondatba kívánkozik:
– Az ügyvédi irodá[nak a] Fővárosi Bírósághoz eljuttatott levele végül megérkezett.
– Ami John Williams[nek az] E. T. című filmhez… stb.
– Victor Hugó[nak a] középkori Franciaországban… stb.
Ezt a ragot manapság gyakran elhagyjuk, rövidebben fejezve ki a birtokviszonyt.
A Nyelvművelő kéziszótárban (Tinta, Budapest, 2005.) részletes javaslatot olvashatunk arról, mit ajánlanak a szerkesztők, ha a nyelvhasználó ezzel a kérdéssel találkozik.. Az egyik, amikor a birtokos jelzőre nem esik kiemelő nyomaték. Ilyenkor megtartjuk a ragtalan alakot: a védelem tanúja.
Ha viszont valamiért ki szeretnénk emelni, kitesszük a -nak, -nek ragot: a védelemnek a tanúját is ki kell hallgatni, nem csak a vádét (vö. 392.).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.