dél-csendes-óceáni
2014. 05. 19.Mely esetekben kell kötőjelet tenni a negyedik előtag elé is? A képző/jel/rag eltüntetheti a kötőjelet? (1) Dél-csendes-óceáni örvény/örvényben, (2) Dél-csendes-óceáni szemét/szemétnek, (3) Észak-csendes-óceáni hulladékfolt/hulladékfoltnak, (4) Dél-csendes-óceáni konvergáló zóna/zónát, (5) Észak-csendes-óceáni hulladéksziget/hulladékszigetről, (6) Észak-csendes-óceáni térség/térségben, (7) Dél-csendes-óceáni expedíció/expedícióval.
A példák egy részében olyan minőségjelzős szerkezetről van szó, ahol a jelző szerepében közszói előtagokból és földrajzi köznévi utótagból álló földrajzi nevek -i képzős származéka áll, csupa kisbetűvel, különírva: dél-csendes-óceáni szemét, észak-csendes-óceáni hulladékfolt/hulladéksziget, dél-csendes-óceáni expedíció.Amennyiben hivatalos földrajzi névről van szó, a kezdőbetű nagy lesz, ezt leszámítva az írásmód ugyanaz az alábbi esetekben is: észak/Észak-csendes-óceáni térség, dél/Dél-csendes-óceáni konvergáló zóna.
Az örvény kivételt képez, hiszen szemben pl. a hulladékfolttal, földrajzi köznévről van szó, melyet kötőjellel kapcsolunk, amennyiben hivatalos földrajzi megnevezésről beszélünk: Dél-csendes-óceáni-örvény. Ha azonban ez egyszerű jelzős szerkezet, akkor (egy) dél-csendes-óceáni örvény a helyes alak. (A földrajzi nevek helyesírása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.)
Az írásmódot a jelek és ragok nem befolyásolják.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.