felé, feléje

2014. 06. 30.

A feléje szóval kapcsolatban kérdezném, helyes-e. Szerintem a felé a helyes, még akkor is, ha ez nem teszi egyértelművé az alanyt: X. Y. felé nyúl (‘X. Y. a másik ember felé nyúl’ / ‘a másik ember X. Y. felé nyúl’).

A „feléje” határozószó kétféleképpen értelmezhető: a hagyományos magyar grammatikák szerint az egyes szám harmadik személyű személyes névmás névutós alakja, az ún. strukturalista és generatív nyelvtan megközelítésében a „felé” névutó egyes szám harmadik személyű személyragos alakja. A „felé” és a „feléje” tehát nem azonos szóalak. Míg előbbi testes morfémát (a szó tövén megjelenő toldalékot) nem tartalmaz (ún. zéró morféma jelöli az egyes szám harmadik személyt, l. „Józsi Géza felé ment”, „Ő Géza felé ment”, „Földvár felé félúton”), utóbbi testes morfémával, az E/3-ra vonatkozó „-ja/-je” személyraggal (más megközelítésben névmással) fejezi ki egyértelműen a számot és a személyt, l. „Nyújts feléje védő kart” (Kölcsey), „Azon a reggel / riadtan bámultam feléje” (Kosztolányi).

Ezen kívül a „feléje” alak beleillik a szó paradigmájába (ragozási sorába): felé-m, felé-d, felé(-je), felé-nk, felé-tek, felé-jük.

A „felé” névutó önmagában nem töltheti be egyetlen mondatrész szerepét sem, a „feléje” határozószó azonban igen, hiszen egyértelműen kifejezi annak a számát és személyét, akire/amire a cselekvés iránya vonatkozik.

„János Péter mellett ül. Péter felé nyúl.” E két mondat esetében fölmerül a kérdés, beszélhetünk-e alanyfolytonosságról. Ha igen, akkor János nyúl Péter felé, és a „felé” névutó. Ebben az esetben a „Péter felé” együtt látja el a határozó mondatrészi funkciót. Ha azonban nincs alanyfolytonosság, Péter nyúl János felé. Ebben az esetben a „Péter felé nyúl” és a „Péter feléje nyúl” mondat egyenértékű, s így a „felé” is határozószói szerepet lát el, önállóan képes tehát a mondatban a határozó mondatrész betöltésére.

Vannak olyan vélemények, amelyek a példaként idézett Kölcsey-sor „feléje” szavának jelentését a következőképpen adják meg: ‘föléje’. Ugyanis Kölcsey északkeleti anyanyelvjárása e-ző dialektus. Mások Kölcsey egyéb műveit is figyelembe véve, filológiai adatokkal cáfolták ezt az elméletet. (Erre l. Lőrincze Lajos: Nyújts feléje védő kart. In: L. L.: Nyelvőrségen. Budapest: Akadémiai. 1968. 242.; Martinkó András: Értjük, vagy félreértjük a költő szavát? Budapest: RTV-Minerva. 1983. 106–107.; Pásztor Emil: Kölcsey Himnuszának feléje szaváról. Magyar Nyelv 1999: 4. 463–465.)

Sz. G. – B. M.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra