Érdeklődöm, hogy ha az oroszban ugyanaz a betűkapcsolat (n után lágyjel) van a szó végén, akkor magyarban miért különbözik a szótárban az írásmódjuk. A két (magyar szótár szerinti) név: Kazany és Asztrahán. Ha Kazany, akkor miért nem Asztrahány, ha meg Asztrahán, miért nem Kazan?
Az orosz szavak átírásánál több transzliterációs eljárás érvényesül attól függően, mikor jelent meg az átírás. Pl. az orosz Onyegin (Puskin verses regénye) magyarul a fontetikus írásmódot követve lett Anyegin. Más esetben a Lenyin felvett vezetéknév mégsem került át ny-nyel a magyarba, hanem Lenin lett. Az átírás tehát vagy a kiejtést vagy a betű szerinti átírást követi. Ez a helyzet a kérdezett két orosz földrajzi név esetében is. Az első (Kazany) a kiejtést követi, a második (Asztrahán) a betű szerinti átírást mutatja.
(MK)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.