Korszerűtlen fogalmak

2015. 04. 27. 2 hozzászólás

Közszolgálati médianorma, mikrofonengedély, nyelvi bizottság, brrr a 6. egri sajtónyelvi konferencián.

A sajtónyelvre az 1990-es évekig az összetartás, az egységesség, a mintaszerep volt jellemző; azóta a széttartás, a sokféleség és a meghökkentés. Mint magára a sajtóra. Így vélték többen is a hatodik sajtónyelvi konferencián, amelyet az Eszterházy Károly Főiskola Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportja rendezett április 25-én Egerben.



Volt még min meglepődni! H. Varga Gyula említette, hogy a konferencia Lőrincze Lajos, a rádiós nyelvművelő előtt is tiszteleg, ám csak két (2) hangfelvétele érhető el a jeles nyelvtudósnak a neten… Szűts Zoltán (Kodolányi János Főiskola) a közösségi média hatására figyelmeztetett egy mai szakdolgozat első példánya olyan, mint egy blog: ömlesztett szöveg. És az életkor kijelöli, hogy valaki mennyi emotikont használ. Kiss Róbert Richard (Prima Primissima-díjas újságíró) a címadás változásának titkait ismertette (a mi címünk is ennek hatására keletkezett).

Rácz Éva (Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke) a helyi magyar rádióadások nyelvezetét elemezte. Érdekes megállapítása volt: amit rövidnek kellene ejteni, az hosszú [únió], amit hosszúnak, az rövid [Gyergyoszentmiklós]. Győrffy Gábor, a kolozsvári BBTE tanára szerint egyes újságírótanoncok írásaiban nincs vessző, ahol kellene, ám van vessző, ahol nem kell, és a hallgató még meg is kérdezi: Tanár úr, miért fontos ez? Magyari Sára (Partiumi Keresztény Egyetem) sajtóelemzéséből azt is megtudhattuk, hogy kisebbségi helyzetben a magyar nyelv templom-e vagy börtön? Kecskés István sportújságíró (a DUE elnöke) a sportriporterek nyelvi dilemmáit ismertette: bár
a sportriporter 200 szót ismer, igaz, azt használni is tudja

Kruzslicz Dávid (RTL Klub) a híradósok nyelvi küzdelmeire mondott példákat, majd megállapította a legnépszerűbb tudósok és szóvivők azok, akik tudnak egyszerűen beszélni. Egyúttal megnyugtatott mindenkit, nem tér vissza már soha a médianyelv egysége, s a mai legnépszerűbb hírforrások a teljesen amatőr tizenéves srácok blogjai. (Egy hozzászóló – JT – szerint ezek felezési ideje csökken.) A Szayly József (DUE) vezette kerekasztal-beszélgetés egyik, a helyzetet jól jellemző hozzászólása ez volt: A vasárnap nyitvatartó üzletekben való munkavégzéshez kell szakképzettség, de a műsorvezetéshez nem. Ezt egyébként Balázs Géza (ELTE, Manyszi) is megerősítette, aki olyan korszerűtlen fogalmakat ismertetett, mint közszolgálati média, médianorma, követelményminimum a rádiós megszólaláshoz, mikrofonengedély és nyelvi bizottság… Brrr…



(További rendezők: Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete, Médiaértés Egyesület, Magyar Szemiotikai Társaság, A Kommunikációs Neveléséért Egyesület és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport.)

(Szöveg: VSZ – kép: Manyszi)



2 hozzászólás

#1 Kl-né 2015.05.01.21:48:02

És még kétkorszerűtlen fogalom: korrektor, olvasószerkesztő.

#2 tóni 2015.05.31.18:03:44

Kell-e bármilyen vizsgát tenni a rádióban és tévében megszólalóknak? Úgy tűnik, hogy nem… Buszt is lehetne vezetni jogosítvány nélkül?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra