Csángók és bozgorok

2015. 05. 03. 4 hozzászólás

A moldvai magyaroknak könyvtárnyi szakirodalma van, ám a csángó népnévnek (mely külső szemléletből eredő, külső és gúnyos megnevezés) nincs megnyugtató magyarázata.



Az eddigi elfogadott magyarázat a „kóborló” (elcsáng, elcsángál) jelentés helyett Péntek János a Magyar Nyelv 2014/4. számában egy nyelvi jellegzetességet vél a szó indítékául. A moldvai magyarok leggyakrabban használt szava a csinál – ezzel szinte mindent ki lehet fejezni: lesz, keletkezik, szül, terem, növel, süt, főz, irt, előidéz, műveletet végez. A csinál ige a nem székely lakosságú Moldvában csán-ként hangzik. Péntek János szerint: „a csángókat azért nevezték (csúfolták) csángó-nak, mert leggyakoribb szavukat (…) nem csinál, hanem csán alakban használták, ilyen értelemben folyamatosan csánogtak.” És az inog – ingó, donog – dongó mintájára lehetett
 
Ilyen, ún. „szavajárási” nevek másutt is előfordulnak: az észak-olaszországi mokenek nevüket a német machen-ből (csinál), az olaszok digó nevüket a dígó-ból (mondom, hé, hallja csak!) kapták. A maorik a franciákat wiiwii-nek nevezték a francia oui, oui (igen, igen) alapján. A románok által a magyaroknak adott gúnyos bozgor megnevezés Szilágyi N. Sándor szerint: a magyarok kedvelt káromkodása, a „bozmeg” és az ungur (románul: magyar) szavak összevonásával keletkezhetett. Persze a magyarok sem maradtak adósak: a magyar környezetbe került románokat nustyu-nak nevezték (nu stiu – nem tudok, pl. magyarul).

Tehát jellemző, hogy egy népcsoportot beszédmódjuk, szóhasználatuk alapján gúnyolnak ki, s ez lehet a csángó szó mélyén is, véli Péntek János.


 
A tetszetős és antropológiai  nyelvészeti tanulsággal is szolgáló hipotézist el is fogadnánk, ha a csangál, csángál és a belőle fejlődött csángó szónak nem lenne annyi más értelme, mely szintén motivált lehet a Székelyföldről el-ki vándorolt népcsoportra. Csak a legismertebb, szótározott jelentések: lassan bandukol, andalogva megy; harangoz, hamisan énekel; csacsog, fecseg; ugrál – bolondos, hóbortos; csavargó…). Ráadásul a Felvidéken, Vágselyén a vasút neve: csángó-vasút. Tehát van még mit magyarázni a csángók neve kapcsán.


(Forrás: Péntek János: A moldvai magyarokról és a csángó elnevezésről. Magyar Nyelv, 2014/4. 406—416. – írta: VSZ)



4 hozzászólás

#1 Vörös Imre 2015.05.04.08:38:01

Az ÚMTSz. szerint a csángó szónak van bolondos, hóbortos jelentése (Nagyszalonta, ez talán illik az elméletbe), van ügyetlen kisgyermek jelentése, van csavargó jelentése (Nyíregyháza, ez inkább a korábbi elméletet támasztja alá), Moldvában ráadásul sángó-nak is ejtik – jó lenne valamiféle jelentéstani rendbe foglalni ezeket.

#2 Jó S. 2015.05.06.07:07:29

Eddig úgy tudtam, hogy a bozgor hazátlant jelent, nem b+ + magyart, kérem, valaki homályosítson föl.

#3 Zoltán Szabi 2015.06.13.08:26:47

Helósztok, hol találok adatot arról, hogy a csángó milyen nyelv?

#4 Erdei Csaba 2020.07.24.11:37:37

Jo napot kivanok..
Kedves Szabi
Ne haragudjon ha meg kérdezem öntől hogy
Helosztok az milyen nyelv?
Koszonettel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra