igaz/nem igaz

Ha a mondat végén visszakérdezünk az igaz szóval, mikor használunk állító és mikor tagadó alakot? Pl.: Megvetted a virágot, igaz/nem igaz? Nincs magánál pénz, igaz/nem igaz? A két verzió egyenértékű, vagy van erre valamilyen szabály, hogy mikor melyiket kell használni?

Az eldöntendő kérdő mondat sajátos fajtája az, amikor a mondathoz igaz/nem igaz (nemde) stb. szervetlen (módosító) mondatrészlet kapcsolódik. A kérdés + szervetlen mondatrészlet sorrendben a tagadó forma csak nyomatékot jelent és nem tagadást: hasonló eset a magyarban a tagadva állítás (ki ne ismerné?). Megvetted a virágot, igaz/nem igaz? (Biztosan megvetted a virágot.) Az igaz/nem igaz változat tehát utótagként szereplő szervetlen mondatrészletben egyenértékű. Ha azonban a mondat élére kerül, egyértelműen a kérdés igazságtartalmára vonatkozik a kérdés: Igaz, hogy megvetted a virágot? Nem igaz, hogy megvetted a virágot? (BG)