Ámokfutás (3): A Manysihoz vezető út
2016. 07. 12. 13 hozzászólásA rendszerváltást követően az 1990-es években vita indult a nyelvtudományban a nyelvművelés szerepéről, azon belül a nyelvi normáról.
Ebbe a folyamatba illeszkedett az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának törekvése, hogy vizsgálják meg a nyelvművelés helyzetét, és jelöljék ki lehetséges jövőjét. A nyelvművelés múltját, kritikáját áttekintve, a jogos kritikákat elfogadva Balázs Géza és Tolcsvai Nagy Gábor terjesztett elő programot, amelyekhez számos hozzászólás érkezett. Balázs Géza 1996-ban, 20 éve a Magyar Nyelvőrben közzétett programja volt a nyelvművelés többszintűvé tétele, a nyelvstratégia bevezetése (Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai. Magyar Nyelvőr, 1996. 250–63.) Húsz évvel később Balázs Géza a 3. nyelvésztáborban (Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely, 2016. jún. 15-én tartott nyilvános előadásában) így emlékezett:„Az 1996-os programot újraolvasva, egy-két lelkes, naiv fölvetést kicsit sajnálva most is vállalom.” A programalkotó bemutatja az alkalmazott vagy „hasznos” nyelvészetet, a prognosztizálható jövőt (amiből szinte minden teljesült, sőt túlteljesült), a nyelvi technológiák és technológusok felértékelődését, a létező tudományos bázis értékelését, szerepének növelését, a nyelvművelésnek többszintű rendszerben való elhelyezését: nyelvpolitika, nyelvi geopolitika, nyelvi tervezés, nyelvstratégia, nyelvművelés, megkülönböztetve a nyilván jó szándékú, de naiv nyelvvédelemtől. Részletesen, pontokba szedve szerepelnek a főbb nyelvstratégiai irányok és területek, a módszerek, a meglévő intézmények, eszközök. S a végén javaslatot tett egy intézményre, amelyet akkor – holland mintára: stratégiai magyar nyelvuniónak (magyar nyelvi bizottságnak) nevezett.
Az elmúlt 20 évben elért jelentős eredmények:
1998—2003. MTA Magyarország az ezredfordulón kiemelt stratégiai programjában szerepelt a magyar nyelvstratégia. Ennek egyik tekintélyes összefoglalója: Balázs Géza szerk.: A magyar nyelv jelene és jövője. I-II. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004. 405, 348 p.
2000. Megalakult a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport
2001. Balázs Géza Magyar nyelvstratégia című monográfiája az MTA kiadásában
2005. Jelentés a magyar nyelvről 1. (Akadémiai Kiadó)
2006. Létrejön a folyamatos, ingyenes nyelvi tanácsadást nyújtó Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi)
2008. Felépül a Magyar Nyelv Múzeuma (Sátoraljaújhely-Széphalom)
2010. Jelentés a magyar nyelvről 2. (Manyszi)
Az elmúlt 20 év alatt a program minden elemében történt valami, előrehaladás is, sőt megvalósult a program fő célja: az intézményesülés (Magyar Nyelvstratégiai Intézet, Manysi), csak egy nem valósult meg: a tudományos alapokon álló, tudatos, végiggondolt, elemekre bontott ám egyúttal összehangolt magyar nyelvstratégia. Balázs Géza szerint: „a célt elértük, de eredmény nincs.” Sorozatunkban bemutatjuk és elemezni fogjuk, hogy miért.
Balázs Géza, Grétsy László, Pomozi Péter és Pusztay János 2013-ban tett személyes és írásbeli javaslatára, jórészt az általuk kidolgozott program szó szerinti átvételével 2014-ben létrejött a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, amely immár állami intézményként (a programalkotók szándékától azonban eltérően: kormányhivatalként), jelentős anyagi bázissal kellene, hogy képviselje a nevében foglalt ügyet.
Balázs Géza: „Húsz év alatt a kitűzött célokat elértük, s ettől kezdve az ügyek intézése már hivatalos, állami keretek között is folyhatna, megfelelő támogatással, összmagyar, sőt nemzetközi összefogással, nyelvészek, irodalmárok, a nyelvi kérdések iránt érzékeny szakemberek és érdeklődők bekapcsolásával, szervezett, kiszámítható programmal, kellő és pontos információkkal… Sajnos nincs így. A 2014-ben létrejött intézmény kormányhivatal lett, annak minden bürokratikus nehézségével. Tevékenysége gyakorlatilag láthatatlan, honlapja elkésett és hiányos, munkatársai nincsenek benne sem a magyar, sem a nemzetközi nyelvészeti, sem pedig a kulturális-nyelvművelődési közéletben, s ha ma valaki tájékozódni akar a magyar nyelvhez kapcsolódó stratégiai és kulturális kérdésekről, akkor még mindig a nem hivatalos szerveződésekhez, civil mozgalmakhoz fordulhat csak. Ahogy korábban már említettem: a célt elértük, de eredmény nincs, és még csak nem is látszik.”
(Balázs Géza sátoraljaújhelyi előadásának nyomán: Manyszi-infó)
Következik: Ámokfutás (4): Bencze-kaczagány
Előzmények:
Ámokfutás (1): Benczés-bicziklis Czuczor-ünnepségek
Ámokfutás (2): Kockuló idő. Manysi kiadvány(ok)
(Hamarosan folytatjuk!)
13 hozzászólás
Bár véleményem szerint semmiféle nyelvstratégiára, intézményre nincs szükség, azon nem lepődöm meg, hogy van egy pénzfogyasztó kormányhivatal, hiszen sok ilyen van. Szerintem a nyelvművelők nyelvműveljenek bátran, intézmény nélkül, a politikusok kormányozzanak … nélkül, az antinyelvművelők írják a tudományos dolgozataikat,vagyis végezze mindenki a maga munkáját, külön-külön. BG pedig lehet, hogy jobban tenné, ha hagyná az egészet, lépjen tovább!Gylaci
Már régen meg akartam írni Balázs úrnak, hogy a nyelvstratégia politika, a nyelvészet pedig tudomány. Sapienti sat!
A Manysiba, azaz a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve… Másként: Hell is paved with good intentions. Etimológiailag Clairvaux-i Szent Bernáttól (1091-1153) erednek az elemei L’enfer est plein de bonnes volontés et désirs, azaz a pokol tele van jószándékkal és vágyakkal. Használta: Dosztojevszkij, Kierkegaard, Coleridge, Marx és akkor ráhúzhatjuk az egész Manysira is.
Ettől a nyelvstratégia szótól a szőr feláll a hátamon! Egyáltalán miért kellett elővenni, miért kell egy nyelvi honlapon ennyit szerepeltetni? Én mindig azt mondtam a tanítványaimnak, hogy ne használjanak ilyen erőltetett és homályos kifejezéseket.
Csak csatlakozhatom Várhegyi Andrea berzenkedéséhez a „nyelvstratégia” szó kapcsán.
Bár nem nyelvész, hanem nyelvtanár, fordító és filozófus volnék, a „nyelvpolitika, nyelvi geopolitika, nyelvi tervezés, nyelvstratégia,” felsorolás egyetlen eleme sem fogadható el egy „értéksemleges tudományosság” képzetének fenntartása mellett, hiszen ezek a társadalmi tudatmódosítás, diskurzusba ágyazás; indoktirnáció elemei, a legsúlyosabban és legexplicitebben pártos hátterű fogalmak.
A nyelvművelés tudtommal a szókincs és nyelvtani alakzatok anomális használatai kiszűrésével, javításával foglalkozik, nem pedig politikai irányzatok zsargonjai terjesztésével. (Az ezekkel való megismertetés ha intézményileg történik, a fennálló rezsim fel kell hagyjon „semlegessége” állításával, és vállalnia kell pártos elkötelezettségét. A „kállai kettős” nem járja!)
A „stratégia” kifejezéssel rendkívül fenyegető, militáns-voluntarista hatalompolitikai felhangok mellett ma szívesen dobálózik a szélsőjobb: „nyelvstratégia”, „nemzetstratégia”, stb. A stratégia azonban mindig célra irányul, akár klebelsberg kultuszpolitikája: azaz félő, ismét a „kárpátmedencei” hungárus-uralmat vízionálják a „nyelvstratégia” műszó kitalálói. A „nyelvi geopolitika” kifejezés is erre utal; a „geopolitika” ugyanis vegytisztán náci műszó – haushofer találmánya, tőle vette át az usa politikai szókincse. A „geopolitika” terjeszkedési politikát, illetve annak ürügyei „megokolását” jelenti – azaz már önmagában tele van fenyegető, sötét előjelekkel. Ilyen értelemben mint bölcsész, noha nem specifikusan nyelvész, merem javasolni a kérdés komoly feltevését a kifejezés használatának tarthatósága, vállalhatósága kapcsán.
Én sem vagyok nyelvész, de „A gonosz”, aki nem is annyira tűnik gonosznak, okfejtése meggyőző. Persze a dolog bonyulultabb, a nyelvpolitika ugyanis bevett fogalom, angolul, németül is létezik. A stratégia szónak lehet katonai hangulata, de van nemzetstratégia is, ezt nem gondolnám hadászatinak, félelemkeltőnek. A geopolitikában már inkább egyetértünk, bár ha van politika, miért ne lehetne geo-? A nyelvművelés valóban szűkebb fogalom, de érthető, hogy tágabb kontexusban akarják értelmezni. Esetleg ez jó lenne: magyar nyelvi politika…?
Várhelyi vagyok, nem Várhegyi, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy mások is érzik a nyelvstratégia szó rossz hangzását. Ettől függetlenül én nem vagyok sem nyelvművelés, sem semmiféle anyanyelvi gondozás, ápolás stb. ellen! És éppen ez az, ami a Manysi esetében még csak nem is látszik. Egy rafinált nevű kormányhivatal, semmilyen anyanyelvi programmal. Ez a lényeg! VA
Hölgyem, elnézést, félreolvastam, mert emóciók hatása alatt álltam, és emiatt a fogalmi kifejtés volt az, ami körül a gondolataim forogtak.
„Ettől függetlenül én nem vagyok sem nyelvművelés, sem semmiféle anyanyelvi gondozás, ápolás stb. ellen!” – ezt senki nem is támadta, úgy látom.
„a Manysi … Egy rafinált nevű kormányhivatal, semmilyen anyanyelvi programmal.” – ez az, ami még szakmán kívülről is látszik; hogy egy politikai akaratelvűség fontosabbnak tekinti magát a tudománynál.
Uram, ám ne legyen igaza az aggodalmaimnak, viszont a terminológia esetében a mai intézménylétrehozó és működtető akarat kapcsán úgy látom, az ijesztő felhangokkal operál, amikre felhívni a figyelmet jónak ítéltem.
Reméljük, hogy a tudomány és emberség jut szóhoz, nem a fosztóképzős formák.
„A gonosz” kulturált kritikájához és háttérinformációhoz gratulálok, és örülök, hogy van felület ezek terjesztéséhez. Az a baj, hogy kevesen értik. A szavaknak hatalma van, a szavakban történelem és erő van, s az okos politika ügyel ezekre.
Kérdezem, ha az MTA indította el a nyelvstratégiát, akkor miért foglalt állást ellene, a Manysi megalakulásakor, és most pedig miért hallgat? Következetlenséget érzek mögötte.
Kedves Alfi! Az MTA-nak különféle szintjei vannak. Az egyik akar valamit, a másik meg ellenzi, a harmadikat pedig nem érdekli. Üdv.
Egyébként milyen nyelvi (helyesírási?) alapon kaphat a Magyar Nyelvstratégiai Intézet MANYSI rövidítést. Nem MNYI-nak kellene lennie? Vagy ha szabályos a MANYSI, ami ugyebár eleve jelent valamit, akkor lehetne MANYI is, esetleg MANI, mert hogy erről szól minden…
„EZ MÁR A SOKADIK KORMÁNYZATI TUDOMÁNYOS INTÉZET
Egészen pontosan a hetedik. A kormány korábban történeti, politikai, kisebbségkutatással, illetve a nemzeti örökséggel foglalkozó intézeteket hozott létre. Némelyikről tudni is lehet valamit, de akadnak olyanok is, amelyeknek sem a vezetője, sem a pontos tevékenysége és költségvetése nem ismert. A kormányzati kutatóintézetek felsorolását ebben a cikkünkben találja. Nyelvtudományi kutatóintézet létezik a Magyar Tudományos Akadémián belül, ráadásul a tudományegyetemek mindegyikén működnek nyelvészeti intézetek. Nyelvészeti kutatásokkal más tudományterületek képviselői – például filozófusok, informatikusok – is foglalkoznak, mint ahogy alkalmazott nyelvészettel és nyelvstratégiával, a nyelvi tervezéssel, nyelvhasználattal foglalkozó társaságok, irodák szintén működnek.” http://vs.hu/kozelet/osszes/teologus-nyelveszprofesszor-lesz-az-orbani-nyelvhivatal-vezetoje-0401#!s5