Ámokfutás (3): A Manysihoz vezető út

2016. 07. 12. 13 hozzászólás

A rendszerváltást követően az 1990-es években vita indult a nyelvtudományban a nyelvművelés szerepéről, azon belül a nyelvi normáról.



Ebbe a folyamatba illeszkedett az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának törekvése, hogy vizsgálják meg a nyelvművelés helyzetét, és jelöljék ki lehetséges jövőjét. A nyelvművelés múltját, kritikáját áttekintve, a jogos kritikákat elfogadva Balázs Géza és Tolcsvai Nagy Gábor terjesztett elő programot, amelyekhez számos hozzászólás érkezett. Balázs Géza 1996-ban, 20 éve a Magyar Nyelvőrben közzétett programja volt a nyelvművelés többszintűvé tétele, a nyelvstratégia bevezetése (Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai. Magyar Nyelvőr, 1996. 250–63.) Húsz évvel később Balázs Géza a 3. nyelvésztáborban (Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely, 2016. jún. 15-én tartott nyilvános előadásában) így emlékezett:„Az 1996-os programot újraolvasva, egy-két lelkes, naiv fölvetést kicsit sajnálva most is vállalom.” A programalkotó bemutatja az alkalmazott vagy „hasznos” nyelvészetet, a prognosztizálható jövőt (amiből szinte minden teljesült, sőt túlteljesült), a nyelvi technológiák és technológusok felértékelődését, a létező tudományos bázis értékelését, szerepének növelését, a nyelvművelésnek többszintű rendszerben való elhelyezését: nyelvpolitika, nyelvi geopolitika, nyelvi tervezés, nyelvstratégia, nyelvművelés, megkülönböztetve a nyilván jó szándékú, de naiv nyelvvédelemtől. Részletesen, pontokba szedve szerepelnek a főbb nyelvstratégiai irányok és területek, a módszerek, a meglévő intézmények, eszközök. S a végén javaslatot tett egy intézményre, amelyet akkor – holland mintára: stratégiai magyar nyelvuniónak (magyar nyelvi bizottságnak) nevezett.



Balázs Géza előadása az ámokfutásról (Sátoraljaújhely, 2016. jún. 15.)

Balázs Géza előadása az ámokfutásról (Sátoraljaújhely, 2016. jún. 15.)



Az általa javasolt intézménynek vannak előzményei. 1905-ben Rubinyi Mózes fölvetette egy „országos nyelvvédő hivatal” szükségességét. Az 1970-es években Grétsy László kívánt nyelvművelő intézményt létrehozni. Grétsy László az elmúlt fél évszázadban minden előremutató nyelvművelő törekvés élére állt, s így lett a modern nyelvstratégia támogatója is.

Az elmúlt 20 évben elért jelentős eredmények:

1998—2003. MTA Magyarország az ezredfordulón kiemelt stratégiai programjában szerepelt a magyar nyelvstratégia. Ennek egyik tekintélyes összefoglalója: Balázs Géza szerk.: A magyar nyelv jelene és jövője. I-II. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004. 405, 348 p.
2000. Megalakult a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport

2001. Balázs Géza Magyar nyelvstratégia című monográfiája az MTA kiadásában

2005. Jelentés a magyar nyelvről 1. (Akadémiai Kiadó)

2006. Létrejön a folyamatos, ingyenes nyelvi tanácsadást nyújtó Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi)

2008. Felépül a Magyar Nyelv Múzeuma (Sátoraljaújhely-Széphalom)

2010. Jelentés a magyar nyelvről 2. (Manyszi)



Az elmúlt 20 év alatt a program minden elemében történt valami, előrehaladás is, sőt megvalósult a program fő célja: az intézményesülés (Magyar Nyelvstratégiai Intézet, Manysi), csak egy nem valósult meg: a tudományos alapokon álló, tudatos, végiggondolt, elemekre bontott ám egyúttal összehangolt magyar nyelvstratégia. Balázs Géza szerint: „a célt elértük, de eredmény nincs.” Sorozatunkban bemutatjuk és elemezni fogjuk, hogy miért.

Balázs Géza, Grétsy László, Pomozi Péter és Pusztay János 2013-ban tett személyes és írásbeli javaslatára, jórészt az általuk kidolgozott program szó szerinti átvételével 2014-ben létrejött a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, amely immár állami intézményként (a programalkotók szándékától azonban eltérően: kormányhivatalként), jelentős anyagi bázissal kellene, hogy képviselje a nevében foglalt ügyet.

Balázs Géza: „Húsz év alatt a kitűzött célokat elértük, s ettől kezdve az ügyek intézése már hivatalos, állami keretek között is folyhatna, megfelelő támogatással, összmagyar, sőt nemzetközi összefogással, nyelvészek, irodalmárok, a nyelvi kérdések iránt érzékeny szakemberek és érdeklődők bekapcsolásával, szervezett, kiszámítható programmal, kellő és pontos információkkal… Sajnos nincs így. A 2014-ben létrejött intézmény kormányhivatal lett, annak minden bürokratikus nehézségével. Tevékenysége gyakorlatilag láthatatlan, honlapja elkésett és hiányos, munkatársai nincsenek benne sem a magyar, sem a nemzetközi nyelvészeti, sem pedig a kulturális-nyelvművelődési közéletben, s ha ma valaki tájékozódni akar a magyar nyelvhez kapcsolódó stratégiai és kulturális kérdésekről, akkor még mindig a nem hivatalos szerveződésekhez, civil mozgalmakhoz fordulhat csak. Ahogy korábban már említettem: a célt elértük, de eredmény nincs, és még csak nem is látszik.”

(Balázs Géza sátoraljaújhelyi előadásának nyomán: Manyszi-infó)


 

Következik: Ámokfutás (4): Bencze-kaczagány


Előzmények:
Ámokfutás (1): Benczés-bicziklis Czuczor-ünnepségek
Ámokfutás (2): Kockuló idő. Manysi kiadvány(ok)


(Hamarosan folytatjuk!)



13 hozzászólás

#1 Győri L. 2016.07.13.07:12:25

Bár véleményem szerint semmiféle nyelvstratégiára, intézményre nincs szükség, azon nem lepődöm meg, hogy van egy pénzfogyasztó kormányhivatal, hiszen sok ilyen van. Szerintem a nyelvművelők nyelvműveljenek bátran, intézmény nélkül, a politikusok kormányozzanak … nélkül, az antinyelvművelők írják a tudományos dolgozataikat,vagyis végezze mindenki a maga munkáját, külön-külön. BG pedig lehet, hogy jobban tenné, ha hagyná az egészet, lépjen tovább!Gylaci

#2 DávidA 2016.07.13.09:30:56

Már régen meg akartam írni Balázs úrnak, hogy a nyelvstratégia politika, a nyelvészet pedig tudomány. Sapienti sat!

#3 Dobozi István 2016.07.13.09:40:39

A Manysiba, azaz a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve… Másként: Hell is paved with good intentions. Etimológiailag Clairvaux-i Szent Bernáttól (1091-1153) erednek az elemei L’enfer est plein de bonnes volontés et désirs, azaz a pokol tele van jószándékkal és vágyakkal. Használta: Dosztojevszkij, Kierkegaard, Coleridge, Marx és akkor ráhúzhatjuk az egész Manysira is.

#4 Várhelyi Andrea 2016.07.14.10:39:13

Ettől a nyelvstratégia szótól a szőr feláll a hátamon! Egyáltalán miért kellett elővenni, miért kell egy nyelvi honlapon ennyit szerepeltetni? Én mindig azt mondtam a tanítványaimnak, hogy ne használjanak ilyen erőltetett és homályos kifejezéseket.

#5 A gonosz 2016.07.15.10:34:40

Csak csatlakozhatom Várhegyi Andrea berzenkedéséhez a “nyelvstratégia” szó kapcsán.
Bár nem nyelvész, hanem nyelvtanár, fordító és filozófus volnék, a “nyelvpolitika, nyelvi geopolitika, nyelvi tervezés, nyelvstratégia,” felsorolás egyetlen eleme sem fogadható el egy “értéksemleges tudományosság” képzetének fenntartása mellett, hiszen ezek a társadalmi tudatmódosítás, diskurzusba ágyazás; indoktirnáció elemei, a legsúlyosabban és legexplicitebben pártos hátterű fogalmak.
A nyelvművelés tudtommal a szókincs és nyelvtani alakzatok anomális használatai kiszűrésével, javításával foglalkozik, nem pedig politikai irányzatok zsargonjai terjesztésével. (Az ezekkel való megismertetés ha intézményileg történik, a fennálló rezsim fel kell hagyjon “semlegessége” állításával, és vállalnia kell pártos elkötelezettségét. A “kállai kettős” nem járja!)
A “stratégia” kifejezéssel rendkívül fenyegető, militáns-voluntarista hatalompolitikai felhangok mellett ma szívesen dobálózik a szélsőjobb: “nyelvstratégia”, “nemzetstratégia”, stb. A stratégia azonban mindig célra irányul, akár klebelsberg kultuszpolitikája: azaz félő, ismét a “kárpátmedencei” hungárus-uralmat vízionálják a “nyelvstratégia” műszó kitalálói. A “nyelvi geopolitika” kifejezés is erre utal; a “geopolitika” ugyanis vegytisztán náci műszó – haushofer találmánya, tőle vette át az usa politikai szókincse. A “geopolitika” terjeszkedési politikát, illetve annak ürügyei “megokolását” jelenti – azaz már önmagában tele van fenyegető, sötét előjelekkel. Ilyen értelemben mint bölcsész, noha nem specifikusan nyelvész, merem javasolni a kérdés komoly feltevését a kifejezés használatának tarthatósága, vállalhatósága kapcsán.

#6 Szabó András 2016.07.15.20:33:30

Én sem vagyok nyelvész, de “A gonosz”, aki nem is annyira tűnik gonosznak, okfejtése meggyőző. Persze a dolog bonyulultabb, a nyelvpolitika ugyanis bevett fogalom, angolul, németül is létezik. A stratégia szónak lehet katonai hangulata, de van nemzetstratégia is, ezt nem gondolnám hadászatinak, félelemkeltőnek. A geopolitikában már inkább egyetértünk, bár ha van politika, miért ne lehetne geo-? A nyelvművelés valóban szűkebb fogalom, de érthető, hogy tágabb kontexusban akarják értelmezni. Esetleg ez jó lenne: magyar nyelvi politika…?

#7 Várhelyi Andrea 2016.07.16.16:25:33

Várhelyi vagyok, nem Várhegyi, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy mások is érzik a nyelvstratégia szó rossz hangzását. Ettől függetlenül én nem vagyok sem nyelvművelés, sem semmiféle anyanyelvi gondozás, ápolás stb. ellen! És éppen ez az, ami a Manysi esetében még csak nem is látszik. Egy rafinált nevű kormányhivatal, semmilyen anyanyelvi programmal. Ez a lényeg! VA

#8 A gonosz 2016.07.16.16:51:57

Hölgyem, elnézést, félreolvastam, mert emóciók hatása alatt álltam, és emiatt a fogalmi kifejtés volt az, ami körül a gondolataim forogtak.
“Ettől függetlenül én nem vagyok sem nyelvművelés, sem semmiféle anyanyelvi gondozás, ápolás stb. ellen!” – ezt senki nem is támadta, úgy látom.
“a Manysi … Egy rafinált nevű kormányhivatal, semmilyen anyanyelvi programmal.” – ez az, ami még szakmán kívülről is látszik; hogy egy politikai akaratelvűség fontosabbnak tekinti magát a tudománynál.
Uram, ám ne legyen igaza az aggodalmaimnak, viszont a terminológia esetében a mai intézménylétrehozó és működtető akarat kapcsán úgy látom, az ijesztő felhangokkal operál, amikre felhívni a figyelmet jónak ítéltem.
Reméljük, hogy a tudomány és emberség jut szóhoz, nem a fosztóképzős formák.

#9 buldózer 2016.07.16.21:49:09

“A gonosz” kulturált kritikájához és háttérinformációhoz gratulálok, és örülök, hogy van felület ezek terjesztéséhez. Az a baj, hogy kevesen értik. A szavaknak hatalma van, a szavakban történelem és erő van, s az okos politika ügyel ezekre.

#10 Alfi 2016.07.16.21:52:28

Kérdezem, ha az MTA indította el a nyelvstratégiát, akkor miért foglalt állást ellene, a Manysi megalakulásakor, és most pedig miért hallgat? Következetlenséget érzek mögötte.

#11 WA 2016.07.17.11:02:33

Kedves Alfi! Az MTA-nak különféle szintjei vannak. Az egyik akar valamit, a másik meg ellenzi, a harmadikat pedig nem érdekli. Üdv.

#12 IKovács 2016.07.18.15:12:13

Egyébként milyen nyelvi (helyesírási?) alapon kaphat a Magyar Nyelvstratégiai Intézet MANYSI rövidítést. Nem MNYI-nak kellene lennie? Vagy ha szabályos a MANYSI, ami ugyebár eleve jelent valamit, akkor lehetne MANYI is, esetleg MANI, mert hogy erről szól minden…

#13 Király 2016.07.25.05:22:52

“EZ MÁR A SOKADIK KORMÁNYZATI TUDOMÁNYOS INTÉZET
Egészen pontosan a hetedik. A kormány korábban történeti, politikai, kisebbségkutatással, illetve a nemzeti örökséggel foglalkozó intézeteket hozott létre. Némelyikről tudni is lehet valamit, de akadnak olyanok is, amelyeknek sem a vezetője, sem a pontos tevékenysége és költségvetése nem ismert. A kormányzati kutatóintézetek felsorolását ebben a cikkünkben találja. Nyelvtudományi kutatóintézet létezik a Magyar Tudományos Akadémián belül, ráadásul a tudományegyetemek mindegyikén működnek nyelvészeti intézetek. Nyelvészeti kutatásokkal más tudományterületek képviselői – például filozófusok, informatikusok – is foglalkoznak, mint ahogy alkalmazott nyelvészettel és nyelvstratégiával, a nyelvi tervezéssel, nyelvhasználattal foglalkozó társaságok, irodák szintén működnek.” http://vs.hu/kozelet/osszes/teologus-nyelveszprofesszor-lesz-az-orbani-nyelvhivatal-vezetoje-0401#!s5

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra