földrajzi nevekhez járuló ragok

2016. 07. 28.

Miért mondjuk, hogy pl. megyek Sopronba, de Keszthelyre? Győrbe, de Miskolcra? Van valami szabály?

A földrajzi nevekhez kapcsolódó külső és belső helyviszonyragok alkalmazása ingadozik. A főbb szabályok a következők: világrészek neve mellett: belső helyviszonyrag: Európában (de: az Antarktiszon), országnevek neve mellett: belső helyviszonyrag: Lengyelországban (de: Magyarországon). A külföldi városnevek, valamint az -m, -n, -ny végűek, az i végű és a -falu, a -szombat utótagú nevek után belső helyviszonyragok: Münchenben, Debrecenben, Almádiban, Nagyfaluban. Ingadozás figyelhető meg az l, r, j végűeknél: Kótajban, Bujon… A -vár, -hely utótagú városnevekhez -t locativusrag is társuhat: Székesfehérvárt, Marosvásárhelyt (ma már Székesfehérváron, Marosvásárhelyen is). A toldalékok használatában végső soron a helyi nyelvszokás dönt. Pl. helyben azt mondják Széphalomban, nem helyiek viszont a Széphalmon formát használják. Az ingadozás pontos okát nem tudjuk, föltehetőleg egy régi közel-távol (vásároshely stb.) szemlélet rejlik mögötte. A mai használatot pedig fonetikai okok (a helynév végződése) is befolyásolják.
A nyelvi tanácsadásban többször és több oldalról is megvilágítottuk a kérdést, lásd pl. földraji nevek, településnevek helyhatározóragjai, helyhatározórag stb. Pl. itt: http://www.e-nyelv.hu/2014-07-29/foldrajzi-nevek-helyhatarozoragja/ (BG)
vissza a főoldalra