Fordulat a helyesírásban?

2016. 09. 11. 6 hozzászólás

Dehogy! Csak annyi történt, hogy a 2015-ben bevezetett, némileg, néhány pontban módosított szabályzat egyéves türelmi idő után 2016. szeptember 9-én életbe lépett. Nincs igaza azoknak, akik új helyesírásról, folyamatos változásokról, a szabályok újratanulásának szükségességéről beszélnek.

A bizonyára sokaknak meglévő 1984-es (11.) szabályzatot 2015-ben követte a 12., de tudni kell, hogy maguk a szabályzatalkotók is az utolsó pillanatig törték a fejüket, hogy valóban új, 12. szabályzatnak nevezzék, avagy elegendő lenne „kissé átdolgozott 11. kiadásnak”. A helyesírás lényege ugyanis változatlan! Ahogy Balázs Géza több helyen, így a Manyszi-oldalán is elmondta: „Aki eddig tudott helyesírni, az most is tud, aki nem, az persze nem…”


 
Néhány szót a kiejtéshez igazítottak, persze ezzel lehet vitatkozni, de most így van: bura helyett búra, bedekker helyett bédekker, immúnius helyett immunis. A nagyratörő és a tenyérbemászó szavakat ezentúl egybe kell írni, mivel a nyelvhasználat egységként kezeli ezeket az összetételeket. Mostantól így írjuk: elsőfokú, paralimpia, feketedoboz, vegyesúszás, szabadvers (a nyelvi tanácsadásban évek óta jelezzük, hogy a jelentésváltozások okán ilyen egybeírások folyamatosan születnek). Nem értünk vele egyet, de elfogadjuk, hogy a toldalékolt dátumokat mostantól többféleképpen lehet helyesen írni: 1. vagy 1-je, 1-én vagy 1- jén, 1-ig vagy 1-jéig stb. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva: 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei. (Remek akadémiai, mondjuk ki, szervilisséget példázó anekdota, hogy miért helyes a morfológiailag megmagyarázhatatlan 1-én az 1-jén mellett; egyszer majd leírjuk, ha nem félünk már az MTA-tól.) Helyes ez is: 13:00, és nemcsak ez: 13.00.

A képzőszerű utótagokat ezentúl egybeírjuk a közszókkal. Azaz a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű stb. utótagokat egyszerűen odaillesztjük a toldalékolni kívánt szó után. Így például az ésszerű ezentúl észszerű lesz. (Az észszerű ma még piros a remek helyesírásellenőrző programokban.) Az intézményneveknek eddig volt egyszerűsített alakja, most is lesz: a film a Toldi moziban megy, de a Toldi Mozi önálló intézmény. Nemcsak a kettős mássalhangzóra végződő személy-, hanem keresztneveket is kötőjelezzük: Papp-pal és Mariann-nal… Alkalmi tulajdonnevesülésnek mondjuk, ha egy intézmény vagy személy nagybetűvel írható, az intézmények, a jogászok eddig is ezt tették: Kormány, Vevő. Pontosították a betűrendbe sorolást (a számítógépes programokban ne keressék azt, hogy betűrend, vagy az benne, hogy sorrend, újabban az, hogy: ABC). A helyes sorrend: opera, Opera, viola, Viola.

A Manyszi ingyenes nyelvi tanácsadása 2015 októberétől az új helyesírásra hivatkozik (ez azt jelenti, hogy a 2006—2015) közötti csaknem húszezer, a honlapon lévő válaszunk hivatkozásai a 11. szabályzatra vonatkoznak). 2016-tól már nem tüntetjük fel, hogy AkH. 12., mert teljesen evidens, hogy csak az új szabályzat alapján adunk tanácsot. Ha pedig ezt látják: AkH. 180, 259., ez azt jelenti, hogy a szabályzat 180. pontja és a 259. oldalon lévő szótári példa. Ha csak a szótári példára hivatkozunk, akkor ezt írjuk: AkH. 259. oldal.

(Manyszi-infó)


Balázs Géza hosszabb nyilatkozata az új helyesírásról:
Mennyire változik a magyar helyesírás?

Az új helyesírást bemutató korábbi írásaink:
Mindenki nyugodjon meg!
Ez az új a helyesírásban

A Manyszi-körének az új helyesírást bemutató egyéb dokumentumai:
Zimányi Árpád: A helyesírás-szabályozás módszertana. Az AkH. 12. kiadásának története (2003-2015). In: Balázs Géza szerk.: Jelentés a magyar nyelvről 2010-2015). IKU-Inter, Budapest, 2016. 173—178.
Keszler Borbála: A helyesírási szabályzat 12. kiadásáról. Uo.: 179-182.

6 hozzászólás

#1 Bakos József 2016.09.11.23:38:30

Egy valaminek a bevezetése és az életbe lépése nem lehet két időpontban, mert mindkettő ugyanazt jelenti, szinonim fogalmak.
A 12. szabályzat már 2015-ben életbe lépett (bevezették, hatályba lépett), ugyanakkor egy éves türelmi időt hirdettek az előző kiadás használatára. Ez most elmúlt, és a 12. kiadás egyedül hatályos. A 11. pedig kinek-kinek kedves vagy kevésbé kedves emlék…

Reméljük, hogy az „észszerű” szó pirossága hamarosan elmúlik. A „helyesírásellenőrző” pirossága viszont megmarad a programok javítása után is, ugyanis ez egy többszörös összetétel, amelyet csak hat szótagig írunk egybe az AkH. 139. és 118. szabály pontja alapján (ugyanezt írta elő a 11. kiadás is).

Lehet, hogy a honlapon csaknem húszezer a 2006—2015 közötti válaszok száma, de ma (háromnegyed évvel később!) a tájékoztató szerint „Keressen több mint 15.000 szócikk között a folyamatosan bővülő adatbázisunkban!”

#2 Manyszi 2016.09.12.22:12:36

Köszönjük Bakos úr mindig alapos és kritikus kiegészítéseit. Ezzel együtt teljes a cikk. A válaszaink folyamatosan szaporodnak, s valóban, utólag nem módosítjuk a háromnegyed évvel ezelőtt írt számadatot. Bízunk benne, hogy egyszer majd a “csaknem százezer válasz” mennyiségén fogunk vitatkozni.

#3 Zaturek Manfréd 2016.09.14.21:37:38

“Nemcsak a kettős mássalhangzóra végződő személy-, hanem keresztneveket is kötőjelezzük”

A személy és a keresztnév, az nem ugyanaz?

#4 Zaturek Manfréd 2016.09.14.21:44:20

Ja, bocsánat. Kihagytam egy kötőjelet a “személy” után. (Azt hiszem)

#5 Manyszi 2016.09.15.07:10:13

Természetesen igaza van, vezeték- és keresztnév lenne a helyes forma, köszönjük.

#6 Szamorodni 2016.09.29.20:29:04

Kellene egy normális heylesírás a megtanulhatatlan jelenlegi helyett és kész

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra