magánhangzós nevek toldalékolása

Sehol (Osirisben, magyar helyesírási szabályzatban, interneten) sem találjuk a magánhangzóra végződő tulajdonnevek toldalékolási szabályait. Egy kollégám Csengtu kínai város képzős alakját csengtúi-nak írta, mi pedig nem tudtuk bebizonyítani, hogy az u-ra végződő tulajdonnévnél toldalékkal rövid marad az u. Az o miért hosszabbodik (torontói), az u miért nem? Az e is változik (BalatonkenesÉről), az a is (BalatonakarattyÁról).

A magyar szavakhoz a toldalékok kapcsolódását az AkH. 26. és rákövetkező szabálypontjai tartalmazzák, itt szerepel pl. a tompa – Tompát, Ráckeve – Ráckevéig példa is, ami magyarázatot és példát ad a Balatonkenese – Balatonkeneséről stb. kérdésre.
A magánhangzóra végződő idegen szavakhoz járuló toldalékokra az AkH. 216./a pontja vonatkozik fő szabályként, de tény, hogy itt csak az a-ra, e-re, o-ra és ö-re végződő szavak utolsó hangjának megnyúlását tárgyalja: pl. Oslo – Oslóban. Csengtu esete azért más kicsit, mert itt nem latin betűs névről, hanem átírásról van szó. Ez esetben a kiejtést kell követni (AkH. 222). Amennyiben a kínai kiejtésben az u rövid, akkor a csengtui formát javasoljuk. Tanácsadásunkban a Katmandu – Katmanduba forma már előfordult, s a rövid kiejtés miatt a rövid u-t javasoltuk. (BG)