25 éves jeltudomány

2016. 10. 05. 20 hozzászólás

A szemiotika a jelek tudománya. Minden lehet jel. De a jeleket alkotni és értelmezni is kell tudni. Az 1960-as években világszerte felfutott szemiotika erre vállalkozik.

img_8904

 
Magyarország a világ élvonalába tartozik a szemiotika kutatásában. Európában csak néhány egyetemen lehet szemiotikát tanulni, de  a Magyar Szemiotikai Társaság ösztönzésére és szakmai segítségével 2011-től az ELTE-n szemiotika MA szak indult. Egerben, a 15. Semiotica Agriensis konferencián ünnepelte a Magyar Szemiotikai Társaság 25 éves fennállását. A társaság 1990-ben alakult, de a bíróság 1991-ben jegyezte be.


img_9040

 
Az alapító elnököt, Voigt Vilmos professor emeritust is köszöntötték egyúttal 75+1. születésnapján. 25+1 év alatt a társaság legalább 30 könyvet adott ki és sok konferenciát rendezett. Az idei témája a multikulturalitás volt. 2017. június elején Józsa Péter emlékének rendeznek művelődésszemitoikai konferenciát Szombathelyen és Nagyrákoson, ősszel pedig az egri szemiotikai tanácskozás témája föltehetőleg az idő lesz.

img_9042

 

(Kép és szöveg: BG)



20 hozzászólás

#1 vivien 2016.10.12.08:57:39

Elképesztő, hogy a szemioitika ma is ennyire eleven tud lenni. Tartuban az egyetemen csaknem százan tanulnak szemiotikát, jórészt angolul, nálunk az ELTE-n is lehet tanulni,de úgy tudom,hogy csak néhány hallgató végez. Persze ismerve az elhelyezkedési lehetőséget, ez nem csoda, viszont akkor Tartu csoda: ott miért bíznak jobban az emberek a szemiotikában, hogy Kínától Spanyolországig érkeznek oda hallgatók?

#2 vivien 2016.10.12.08:58:42

Bocs, szemiotikát akartam írni

#3 KZS 2016.10.13.08:57:29

A szemiotika ma is sok tekintetben hasznos tudomány.

#4 Szamorodni 2016.10.14.07:01:40

Kzs: nyilván ezért nem oktatják ma már szinte sehol

#5 K. Emese 2016.10.16.11:56:22

A magyar szemiotika “atyái” közül egyre kevesebben vannak köztünk. Józsa Péter, Petőfi S. János, Szépe György már elmentek, Voigt Vilmos meghatóan ápolja emléküket, gondoljunk csak a 2000 óta megrendezett Józsa Péter-szeánszokra, amikor rendszeresen elzarándokolnak Nagyrákosra és fejet hajtanak Józsa Péter emléke előtt. Már csak ezért is tiszteletreméltó, hogy a szemiotikai társaság köszönti az alapító elnökét, aki nem mellesleg a mai magyar folklór legmeghatározóbb egyénisége, nemzetközileg ismert, és elismert szakember, tanítványok százainak mestere. Isten éltesse!

#6 Sebestyén 2016.10.17.06:01:04

A szemiotikát mindig a nyitottság jellemezte. A hatvanas években a strukturalizmus áramában volt antrimarxista jellege is, igaz, marxisták voltak képviselői között. Egyfajta szabad, nyitott gondolkodás volt jellemző a szemiotikusokra.

#7 Koncz Emőke 2016.10.24.10:59:59

Isten éltesse Voigt tanár urat! Koncz Emőke

#8 Gaál Nándor 2016.10.28.20:32:19

Tessék egy kicsit figyelni: nem 25 éves a jeltudomány, hanem csak a társaság. Elvárnánk, hogy egy ilyen honlapon pontosan fogalmazzanak.

#9 mini 2016.10.29.12:55:28

Csak annyit: 25 éves a jeltudomány? Nem több?

#10 BB 2016.10.30.18:01:04

A multikulti mostanság nagy divat, ebbe állt bele a társaság is?

#11 Szabó Lajos 2016.10.31.10:48:23

Szeretnék Önöknek vagy a társaságnak fényképeket küldeni egy egri konferenciáról, amelyen együtt látható Petőfi S. János, Szépe György és Voigt Vilmos, a beszélgetést Balázs Géza vezette. Szerintem fontos dokuemntumok…

#12 H 2016.10.31.10:52:06

Voigt Vilmos professzort Isten éltesse. Vagy húsz külföldi egyetem díszdoktora, akadémiák tiszteleti tagja, a világon őt ismerik a legtöbb helyen mint magyar folkloristát, öt-hat-nyolc nyelvben beszél, csak az MTA-ig nem jutott el ennek a híre. Lassan ott tartunk,hogy rangosabb emberek vannak kívül, mint a Széchenyi téren belül, persze tisztelet akivételnek. Aki követte, követi a pályáját, csodálkozik, hogy milyen kirekesztő a hivatalos tudós világ. Jó volt őt itt látni,szerényen, a fotón, amikor köszöntik őt a tisztelők.

#13 Gaál Nándor 2016.11.07.08:18:06

BB-nek: nehogy már a multikulturalizmus ne legyen kutatható!

#14 Váradi Balázs 2016.11.11.09:45:53

Doktori felvételin megkérdezték tőlem, hogy melyik az a tudomány, amelyik a jelekkel foglalkozik. Nem kellett sokat gondolkodnom…

#15 szabopeti02 2016.11.13.10:09:49

Szabad itt kérdezni? nyelvtanórán fölvetődött, hogy a Még ifjú szívbenben a lángsugarú nyár sorban mi az állítmány?

#16 holikbéla 2016.11.13.21:05:35

Kedves szabópeti02, ez tipikusan vitatható: én a nyár-t tekintem állítmánynak, a vers egésze szempontjából,az ifjú meg jelző. Mások az ifjú-t hozzák ki állítmánynak, persze lehetne az is, de akkor a vers egésze hülyeség. A többi privátban.

#17 Márton 2016.11.17.16:11:55

már ugyan hogy lenne a “nyár” állítmány?! A vers a költőről szól és a nyár ifjú, ami szívében ég. alany: nyár, állítmány ifjú. ne vicceljünk már kérem.

#18 holikbéla 2016.11.18.11:46:24

Kedves Márton! Azt írtam, hogy tipikusan vitatható. A vers egésze szempontjából mégis végigvonul a nyár-kikelet-ősz-tél, ehhez hasonlítja magát: szívét, melyben benne van a kikelet, haját, fejét (tél dere)… Amennyire tudom, a szakirodalom szintén vitázik a kérdésben, és egyesek nem zárják ki az Ön értelmezését sem.

#19 nyelvészpista 2016.11.21.09:00:44

Elekfi László javaslata az ilyen névszói állítmányú mondatokra az -e kérdőszócska kitétele, ugyanis az kapcsolódik a fókuszhoz, az állítmányhoz, jelen esetben: Még ifjú-e szívemben a lángsugarú nyár. Nem tudjuk a nyár-hoz tenni, s ez inkább Márton álláspontját erősíti.

#20 holikbéla 2016.11.22.09:56:05

Mártonnak, Nyelvészpistának stb.: Még ifju szivemben a lángsugarú nyár… – az ifjú szerepe vitatott. Felfoghatjuk a szívemben helyhatározó minősítő jelzőjének (Lehr stb.), de a mondat névszói állítmányának is (Horger, Szemere). Az első esetben a mondat állítmánya a kihagyott létige, alanya mindkét esetben a minőségjelzővel bővített a nyár. (Forrás: Rácz–Szemere: Mondattani elemzések, 41. oldal)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra