tőtípusok a magyarban

Flektáló nyelvekben létezik olyan tőhangváltás, amely toldalék használata nélkül működik morfémaként (pl. angol „foot – feet”), és olyan, mely toldalékkal együtt teszi ezt (pl. francia „répéter – (je) répète”). A magyarban van-e hasonló jelenség?

A nyelvtipológia (a nyelvek típusaival foglalkozó tudományág) szerint nincsenek csak tisztán flektáló, agglutináló vagy izoláló nyelvek, így a magyarban is vannak flektáló jelenségek, pl. a tőhangzó hajlítása (vö. hó ~ havas, volt ~ vala – A magyar nyelv könyve, 1991. 21. o.).
Ezenkívül megkülönböztetünk többféle tőtípust (ige- és névszótöveket egyaránt), amelyek a tövekben bekövetkező különféle változásokra utalnak (pl. az igéknél és a névszóknál is beszélünk időtartam-váltakoztató tövekről: fúr ~ furkál, sír ~ siránkozik; kéz ~ kezet, víz ~ vizes stb.).
A tőtípusokról a következő szakirodalomból tájékozódhat:
Adamikné Jászó Anna főszerk. 1991–2007. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest
Keszler Borbála főszerk. 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

(PÁ)