Meghalt Bencédy József

2016. 10. 27. 6 hozzászólás

Eltávozott nyelvtudományunk egyik doyenje: Bencédy József. 95 éves korában, október 17-én halt meg türelemmel viselt, hosszú betegség után.

90. születésnapján a Magyar Nyelvtudományi Társaságban köszöntötték (2011. nov. 8-án). Néhány idézet az akkori köszöntőből:


„1921-ben született Tolnán, gimnáziumi tanulmányait Pécsett és Budapesten végezte. 1940-ben magyar-latin szakra vették fel a budapesti tudományegyetemre, s Eötvös-kollégista is lett. A háború miatt 1946-ban kapta meg tanári oklevelét, 1947-ben bölcsészdoktor lett. Budapesten helyezkedett el, majd 1952-től 1955-ig az idősebb kollégáim által legendásnak nevezett Budapesti Pedagógiai Főiskolára került. Ezután a Bolyai János Gimnázium megszervezője és igazgatója lett, majd 1958-től közoktatási területen a Művelődési Minisztériumban dolgozott – mellette azonban tanított az egyetemen is. Unszolásra elvállalta az 1959. évi pécsi nyelvművelő konferencián való szereplést is, ahol az 2014-08-001anyanyelvi műveltség és az iskola kapcsolatáról beszélt. Amikor 1974-ben létrehozták az egri főiskola budapesti (csepeli) kihelyezett tagozatát, ennek, s az itt létrejött magyar nyelvészeti tanszéknek lett a vezetője, s ő vezényelte le a főiskolának az ELTE-hez való kapcsolódását is – Csepelről a Kazinczy utcába való költözését. Tapasztaltam, hogy egy színvonalas főiskolát épített fel, és vezette 1987-ig, nyugdíjba vonulásáig. (…) Bencédy József tanár úr tanári tevékenysége nyugdíjba vonulása után teljesedett ki igazán. 1989-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot. A hivatali kötelezettségektől megszabadulván számos intézményben tanított az elmúlt két évtizedben. Főként a kommunikáció képzésben, a sajtónyelv oktatásában vett részt – elsősorban a Kodolányi János Főiskolán (de más intézményekben is). Ehhez a korszakához kapcsolódik a legtöbb könyve is. (…) Amikor most, a 90. születésnapján köszöntöm Bencédy Józsefet, szívesen hozom szóba az 1950-es években indult nyelvész generációt, amely következetesen képviselte a magyar nyelvészeti hagyományokat, vállalta a nyelvművelés feladatait, s kitaposta az utat a következő nyelvész generációk számára. Köszönet érte mindannyiójuknak.”


Bencédy tanár úr 2015-ben az 50. győri Kazinczy-versenyen kitüntetést vehetett át. Fényképünk ott készült. Temetése november 15-én 9.45-kor lesz a Farkasréti temetőben. Emlékét megőrizzük!


(Kép és szöveg: BG)

6 hozzászólás

#1 Kiss Natália 2016.10.28.20:30:10

Csak a legjobbakat tudom mondani Bencédy tanár úrról. A tanítványa voltam, higgadt, nyugodt, kedves, szeretetreméltó ember volt. Isten nyugosztalja! Nagyon megrendített a halálhíre. Kiss Natália

#2 Kótai Noémi 2016.10.28.20:49:06

Ne feledkezzünk meg arról, hogy Bencédy József az SOS gyermekfaluk kormánybiztosa is volt egy időben. Érzékenységére mindig emlékezni fogunk.

#3 Tóth Dániel 2016.10.29.08:27:54

Soroljuk fel Bencédy tanár úr érdemeit: főiskolai tanár, professor emeritus, a nyelvtudományok kandidátusa, Kazinczy-díjas nyelvművelő, az Édes Anyanyelvünk folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, Sátoraljaújhely díszpolgára és legutóbb, Győrben Arany Kazinczy-díjas…

#4 Molnár Enikő 2016.10.30.17:58:49

RIP, requiescat in pace (nyugodjék békében)!

#5 Ott Lívia 2016.10.31.10:45:13

Nekem két munkája is igen kedves: a sajtónyelvről szóló, ezt még a MÚOSZ iskolában használtuk, valamint legutóbbi: Nyelvtudományi elmélete és nézetek a 20. században…

#6 Timi 2016.11.08.22:25:58

A Kodolányin tanított, kedves, elegáns öregúr volt…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra