Az Értől a Berettyóig…

2016. 11. 06. 7 hozzászólás

Hogy kezdődik Ady csodás verse, Az Értől az Oceánig?


Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.


img_8014

Ady Endre érmindszenti szülőháza

 
Csakhogy, földrajzi értelemben ez nem igaz. Érmindszentről az Ér a Berettyóba folyik, nem a Krasznába. Így a Szamost sem érinti… Az Érről, Ady kedves patakocskájáról ezt kell tudni: „Az Ér a Berettyó legjelentősebb mellékpatakja. Az Érmelléki-hegyekben ered Szilágy megyében. A folyó völgye a Partium északnyugati részén, a Szilágyságban található. A forrásától Ákosig északkeleti irányban fut. Itt megközelíti a Krasznát. Ákostól Krasznaszentmiklósig északnyugat felé halad, majd délnyugati irányba fordul, és ezt tartja végig. Szalacsnál éri el Bihar megyét, végül a Berettyót Magyarországon Pocsajnál.”

Ady ezt nem tudta? Talán az zavarhatta meg Adyt, hogy „megközelíti” a Krasznát? Vagy esetleg az, hogy korábban mocsaras terület volt, és talán érintkezhetett is a két folyó?  S ha már a kérdéseknél vagyunk. Vásárosnaménynál folyik össze a Tisza és a Szamos. A Szamos sokkal távolabbról jön, mint a Tisza, vajon miért a Szamos folyik a Tiszába, és nem a Szamos a Tiszába?

Mindazonáltal az Ady-vers átírását nem javasoljuk. Egyébként a vége így is helyes: „Valaki az Értől indul el / S befut a szent, nagy Oceánba”.
 
 

(Szöveg, kép: Vízkeleti Szilveszter)


7 hozzászólás

#1 Tóth Dániel 2016.11.06.12:37:51

Valószínűleg arról van szó, hogy a mocsaras Érmelléken összeértek a folyók.

#2 Kutas Dezsőné 2016.11.07.08:12:26

A cím maradhatna Ady verse: Az Értől az Oceánig, hiszen a lényegen nem változtat, hogy a Krasznán és a Tiszán, avagy a Berettyón keresztül jutunk-e el az óceánba.

#3 Béka 2016.11.07.21:50:18

Egy költőn sohasem szabad számonkérni a tudományt. Attól költő…

#4 Timi 2016.11.09.21:56:58

Békának: A tudományt nem, de az általános ismereteket igen. Ettől még Ady verse csodálatos, de tényleg odafigyelhetett volna

#5 Kiss Natália 2016.11.11.09:48:35

Békának: Örkény a Tótékban követett el hibákat. Az egyik az volt, hogy amikor Lajos kettévágta a papírvágóval az őrnagyot, akkor a felesége kérdésére azt mondta, hogy háromfelé… Holott három csattanás hallatszik. Bölcsészek jelezték, hogy ha három csattanás van, akkor a test négyfelé esik, nem beszélve esetleg a végtagokról, de ne menjünk bele. Örkény ezen elgondolkozott.

#6 Zoltán Béla 2016.11.12.09:03:45

Lehet, hogy Ady nem ismerte pontosan a vízrajzot, de természetvédelmi érzékenysége volt, ezt mutatja a Pusztul a lótusz című verse, amely a “Pece parti Párizsban” (Nagyvárad) született, s a Pece forrás termáltavának, s az abban élő egyedülálló, a nílusi és délkelet-ázsiai tündérrózsával azonos trópusi növényre figyelmeztet. Remek írás olvasható erről a Természet Világa 2016. októberi számában: Dvorácsek Ágoston interjúja Marossy Anna nagyváradi biológussal. Sajnos a helyzet az, hogy korunkban a mérhetetlen termálvízkitermelés miatt az európai ritkaság végveszélybe került.

Ady Endre: Pusztul a lótusz

A Nymphea thermalisból
– Amint tudósítónk jelenti –
Néhány év múlva csokrot nem köt
Nagyvárad táján senki, senki! …
Ez exotikus ritkaságunk,
Mely még csak Pöstyénben honos,
Püspökfürdő környékén pusztul
S ehhez több ok járul, szoros.
Peceszentmárton pocsolyái,
Hájó és Rontó árkai
Kezdtek újabban e virágnak
Veszedelmesen ártani.
Ökrök, lovak, disznók legeltek
Sajátságos nagy kelyhein
S e ritka növény el is pusztul
Már vármegyénk e helyein.
Sőt a fürdőben is elpusztul,
Tenyészése máris sovány
S ami még terem, fölhasználja
A modern ipartudomány.
Ami virágot összeszednek,
Az mind földolgozásra vár,
Ugyanis likőrt gyárt belőle
A Moskovits Mór s fia gyár.
Érdekes dolog az különben,
Hogy minden tropikus növény
A mi mérsékelt égövünkön
Elsenyvedt, hitvány és szegény,
Aztán kipusztul végre lassan
Még gondos kezeléssel is,
Így járt már sok tropikus növény
S a Nymphea thermális is …

#7 Kun 2016.11.13.10:07:43

Ady a környezetvédő – fenomenális. Persze azért van bőven társadalomkritika is a versben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra