édes szívem

A főnökünk minden nőt édes szívemnek, szívemnek nevez a munkahelyünkön, a férfikollégákat viszont a nevükön szólítja. Mi ezt nagyon lekezelőnek, diszkriminatívnak érezzük. Van erre valamilyen szabály?

A Nyelvi illemtan c. könyv (szerk. Deme László — Grétsy László — Wacha Imre, Szemimpex Kiadó, Budapest) a következőt írja a „szívem” megszólításról: ” Kedveskedő, választékos megszólítás bárkihez, aki kedves számunkra. Csak bizalmas körben használható; nyilvános helyzetben ne alkalmazzuk!” (488. o.).
Az „édes, édesem” megszólítási formáról pedig a következőt olvassuk: „1. Kedveskedő, bizalmas megszólítási forma főként férfi, férj részéről feleséghez, barátnőhöz. 2. Fiatal személy (főként kislány, kisgyerek vagy rokon) kedveskedő megszólítása jóval idősebb felnőtt részéről, bizalmas körben és beszédhelyzetben” (414. o.).
A fenti meghatározások említik a bizalmas viszonyt, amely ezeknek a megszólításoknak az alapja. A főnök és a beosztott viszonya alapvetően nem tekinthető bizalmas viszonynak.
(PÁ)