„Ott, hol a kis Túr siet beléje…”
2016. 11. 14. 1 hozzászólás…írja Petőfi A Tisza című versében. De hol sietett a kis Túr a nagy Tiszába?
Nem ott, ahol most.
Az Avas-hegységből lezúduló Túr az Alföld peremén két kanyargós főágra szakadt és folyt a Tiszába Nagyarnál (itt írta Petőfi Sándor A Tisza című versét) és Olcsvaapátinál. A 20. század elején Sonkás és Tiszakóród között egy egyenes csatornát ástak, s azóta így vezetik egyenesen a Tiszába a Túrt. A torkolatnál beton zsilip épült, a környékbeliek ezt elnevezték Nagybukónak. A visszaduzzasztott meder, valamint a magasból alázuhanó víztömeg kedvelt kirándulóhelye a környékbelieknek, valamint a tiszatúrázóknak.
A Túr folyó korábbi egyeságain is lehet túrázni, ez a romantikus, vadvízi evezést kedvelők paradicsoma. Az Öreg-Túron evezni olyan, mintha egy botanikus kertben eveznénk. A hagyomány szerint tehát Petőfi verse a mai Nagyaron, vagy annak közelében készült; mások az Olcsvaapátinál a Tiszába torkolló régi, ma már végigevezhetetlen Túr-ágat tartják a Petőfi-vers ihlető közegének. Fényképeinken bemutatjuk az új Túrt (Nagybukó), a nagyari emlékhelyet és az olcsvaapáti torkolatot.
Az Avas-hegységből lezúduló Túr az Alföld peremén két kanyargós főágra szakadt és folyt a Tiszába Nagyarnál (itt írta Petőfi Sándor A Tisza című versét) és Olcsvaapátinál. A 20. század elején Sonkás és Tiszakóród között egy egyenes csatornát ástak, s azóta így vezetik egyenesen a Tiszába a Túrt. A torkolatnál beton zsilip épült, a környékbeliek ezt elnevezték Nagybukónak. A visszaduzzasztott meder, valamint a magasból alázuhanó víztömeg kedvelt kirándulóhelye a környékbelieknek, valamint a tiszatúrázóknak.
Az Öreg-Túr Nagyarnál
A Túr folyó korábbi egyeságain is lehet túrázni, ez a romantikus, vadvízi evezést kedvelők paradicsoma. Az Öreg-Túron evezni olyan, mintha egy botanikus kertben eveznénk. A hagyomány szerint tehát Petőfi verse a mai Nagyaron, vagy annak közelében készült; mások az Olcsvaapátinál a Tiszába torkolló régi, ma már végigevezhetetlen Túr-ágat tartják a Petőfi-vers ihlető közegének. Fényképeinken bemutatjuk az új Túrt (Nagybukó), a nagyari emlékhelyet és az olcsvaapáti torkolatot.
(Kép és szöveg: Balázs Géza)
1 hozzászólás
Tisztelt Professzor Úr!
„…itt írta Petőfi Sándor…”; „…Nagyaron, vagy annak közelében készült…”
A vers végén ez olvasható (az igényesebb kiadásokban): Pest, 1847 [FEBRUÁR] Tehát Pesten íródott, Pesten készült, nem a Tisza partján.
Az nem lehet vita tárgya, hogy a költő ott járt-e vagy sem, hiszen kartográfiai pontossággal írja le a környezetét és sok dokumentum maradt fenn utazásairól, a környékbeli vendéglátóiről, dátum és név szerint is.
De az „itt írta” és „közelében készült” nem azonos azzal, hogy megihlette a környezet. Majd ebből az ihletből hónapok múlva Pesten született egy gyönyörű költemény.
Egyébként Petőfinek ezt a művét érdekes összevetni Kölcseynek Csekéről Kállay Ferenchez írt levelével:
„A körny, melyben lakom, el van dugva szem elől, szép, de vad s felette magányos. Egyfelől a Tisza foly; másfelől a Túr, mely itt amabba szakad, s minket a torkolatban hagy laknunk. Egyfelől nagy erdők körítenek, másfelől nyílás esik, s láthatárainkat a máramarosi bércek határozzák.” Van hasonlóság…
„egyenes” „egyenesen”
Ha a Túr részére egyenes csatornát ástak, akkor abban csak egyenesen vezethetik a vízet a Tiszába. Ha az „egyenesen” közvetlenül értelmű, akkor szerencsésebb azt használni.
„beton zsilip”
Ez anyagnévi jelzős kapcsolat és egybeírandó. Az AkH12-116 szerint az anyagnévi jelzős szerkezet csak akkor írható külön, ha a szavak legalább egyike összetett szó.
„evezést…, evezni…, eveznénk…”
Üdvözlettel: Bakos József