Nemszeretem nyelvtanórák

2016. 11. 27. 12 hozzászólás

Grammatika és oktatás témakörében az utóbbi évek legnagyobb szabású konferenciája zajlott le az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Mai Magyar Nyelvi Tanszék szervezésében 2016. november 24-25-én.

Három országból 58 nyelvész érkezett, hogy megossza elmélet és gyakorlat kapcsán tapasztalatait. Mintegy 70 magyartanár előzetes regisztrációval vett részt a programon. A konferencia zárásán Balázs Géza tanszékvezető összegzett.

  • Az elméleti megközelítésekben kiütéssel győzött a funkcionális kognitív nyelvészet. A hagyományos, klasszikus grammatika is tartja magát, a generatív grammatika nem tudott hadállásokat szerezni.- Középpontba kerül a nyelvi tény. A forma-funkció kettőssége csaknem valamennyi elméletet jellemzi, a funkció erősödőben van.
nemszeretem-nyelvtanorak1

 
  • Többen foglalkoztak a mondatelemzés kérdéseivel: történeti, strukturális szempontból, valamint egy kutató bemutatta a magyar mondat „viszonyhálózati” modelljét.

  • A gyakorlati (oktatási) megközelítésekben sokan kiemelték, hogy „nem érdekes a nyelvtanóra”, két előadás is igyekezett ezt megfordítani: A nyelvtan életre keltése, Szerethető grammatikaoktatás. Kedvelt kifejezés volt: kutatásalapú pedagógia.

  • Elhangzott, hogy nincs elmélet, szemlélet nélküli oktatás, de milyen elméletet, szemléletet vallanak a magyartanárok?
nemszeretem-nyelvtanorak2

Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus plenáris előadásán a küzdelemben lévő elméleteket jellemezte


  • A nyelvről szóló ismeretek helyett inkább nyelvhasználati ismereteket tartanának jobban.

  • Angliában a 60-as években a közoktatásból kiiktatták a nyelvtant – most a tanárokat visszaküldik az egyetemekre nyelvtant tanulni.

  • Romániában a magyar nyelvű nyelvtanoktatásban megvalósulni látszik a nyelvészek-tanárok elvárása: alacsonyabb szinten nincs nyelvtan, felfedeztető (kutató) módszerrel tanítanak, nem szabad nyelvtani terminusokat tanítani, mondani… Nem egyértelmű a siker.

  • Az előadásokban erős kritikával illették a meglévő nyelvtankönyvek szemléleti és terminológiai hibáit.
nemszeretem-nyelvtanorak3

 
A zárszóban elhangzott, hogy valószínűleg nincs ideális nyelvtan, s így nem lehet tökéletes tankönyv sem; az „élvezetes nyelvtanóra” cél, de talán nem lehet mindent kreatívan tanítani; gondolni kell arra is, hogy sokféle iskola és sokféle gyerek van; elég nagy számban írni-olvasni sem tanulnak meg a gyerekek; és lebegtetve van egy nagy tananyagcsökkentés, nehogy a nyelvészek és oktatási szakemberek konszenzushiánya miatt egy határozott mozdulattal eltöröljék a teljes nyelvtanoktatást. Valószínűleg még népszerű is lenne. Van példa is rá a világban.

A konferencia előadásinak kivonata megtekinthető az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék honlapján. A konferencia válogatott anyaga tanulmánykötetben jelenik meg 2017 folyamán. A konferenciát támogatta az Nemzeti Kulturális Alap.
 

A konferencia további képei.


 

(Manyszi kép és infó)



12 hozzászólás

#1 Zöld A. 2016.11.27.15:47:19

Nagyon sajnálom, hogy lemaradtam. Miért nem csapnak nagyobb hírverést, ha ennyire fontos kérdésekről (nyelvtanoktatás) tartanak konferenciát?

#2 JFEszter 2016.11.27.18:05:27

Jó volna, ha egy ilyen konferencia után az előadások/beszélgetések hanganyagát le lehetne tölteni/meg lehetne hallgatni.

#3 K. Emese 2016.11.27.20:20:34

Félő, hogy késő lesz a konferenciaanyag 2017-ben való megjelenése. Nem lehetne ezt a tudósítást kiegészíteni és itt közzétenni az álláspontokat? A magyartanárok egy része nagyon vár már egy tisztázó megbeszélést

#4 Kun 2016.11.27.21:29:04

Én nagyon nem szerettem a nyelvtanórát, igaz a fizikát és matekot sem. Lehet, hogy ez rendszerfüggetlen.

#5 Debreceni 2016.11.28.08:43:27

Lennének további fényképek? Érdekelne!

#6 Cecília B. 2016.11.28.20:48:02

A „Nemszeretem nyelvtanórák” előadásaira sajnos nem tudtam elmenni, így csak az e-nyelven és absztraktokból tudok némiképp tájékozódni.
A véleményem: rosszak a tankönyvek, rossz a tananyag kiválasztása és elosztása, hülyék és neveletlenek a gyerekek, a köznevelésben a tanár az utolsó a tanuló az utolsó előtti.

Emellett azt gondolom minden nyelvtanórán (más órákon is) van egy tanár, akin sok minden múlik. Lehet úgy nyelvtant tanítani, hogy szeressék és tudják a tanulók (saját tapasztalat). A minap beszéltem 5. osztályos, volt tanítványaimmal, kérdezés nélkül elmondták, már nem szeretik a nyelvtant. Oldalakon keresztül írják a megtanulandó anyagot (szabályt?) a füzetbe, majd sorba kapják az egyeseket, mert nem tudják (vagy nem akarják) megtanulni. Úgy érzem 4 évi munkám semmivé vált… Nálam sem volt mindenki ötös, a jó jegyért elég sokat követeltem, az órák nagyobb részét nem a játékos feladatok tették ki.

Az egyéb problémák mellett a tanításra alkalmatlan pedagógus (elég sok van belőlük) is súlyosbító tényező a nemszeretem nyelvtanórákon.

#7 Marótiné 2016.11.28.20:49:37

Kértem az osztályfőnököket írják össze osztályaikban ki milyen tantárgyból áll bukásra. A felső tagozaton legtöbben magyar nyelvből és magyar irodalomból, osztályonként 3-5 tanuló. A kolléganő hosszasan sorolja a kifogásokat: kevés az óra, érdektelenek a gyerekek, nem tanulnak…Biztos, hogy minden okolható a rossz eredményért csak egyedül a tanár nem?

Azt látjuk, hogy a „normál” iskolákban az anyanyelvi neveléssel, a nyelvtantanítással óriási gondok vannak, de mi a helyzet az alternatív iskolákban? Ez a téma most engem eléggé foglalkoztat.

#8 Koncz Emőke 2016.11.30.08:10:47

Mi lenne, ha csak szeretem-dolgok lennének a világban?

#9 Kolos 2016.11.30.08:11:38

Koncz Emőkének: És mi lenne, ha csak nemszeretem dolgok lennének?

#10 CzGéza 2016.12.04.16:42:00

Dunát lehet rekeszteni azokkal a fölmérésekkel, melyek megállapították, hogy a legútáltabb tantárgy a középiskolákban a magyar nyelvtan. Senki se cáfolta a szomorú eredményt, sőt, ha ilyemi előfordulhatnak, akkor anyanyelvünk ápolása és építése végett alapított Akadémiánk Széchenyi István szellemében menten kiásná a baj gyökerét, s ha nem is tűzre, de ad acta tenné. Vagy tévedek?

#11 Benkő Imre 2016.12.04.16:43:41

Egy valóban elszánt nyelvstratéga elkezdené kutatni teljes erejével, majd ha meglelné a baj gyökerét, megírná azt a nyelvtant, amelyet nem útálnak a gyerekek, sőt, a tanáraik sem!

#12 Szabóné 2017.01.06.08:55:45

Nem rinyálni kell, hanem tanítani. 40-50 éve 50 oldalas, nem színes, nem rajzos, nem feladatlapos tankönyvből meg tudtuk tanulni a nyelvtant.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra