-d végű településnevek

2017. 02. 06.

Arra lennék kíváncsi, vajon miért olyan gyakori jelenség, hogy bizonyos településnevek -d-re végződnek (Fonyód, Mogyoród, Ólmod stb.). Milyen morfológiai-etimológiai okai vannak ennek?

A -d az ómagyar kor tipikus helynévképzője. “Helyneveink legkorábbi rétegében igen magas a szóképzés útján létrejöttek aránya. A korai ómagyar kori anyagban tömegesen fordulnak elő -d képzős (Diód, Endréd, Sasad) (…) helynevek.” E formánsok produktivitása azonban a XIV. sz. végére a jelek szerint jórészt kimerült.” (A magyar nyelv történeti nyelvtana, II/1. kötet 1992: 317.)
(MK)
vissza a főoldalra