Miért merült el a népi irodalom?
2017. 03. 16. 6 hozzászólásGulay István A tehetség komédiái című, öt szatirikus kisregényt tartalmazó kötetének bemutatója 2017. március 23-án csütörtökön 18 órakor lesz a Püski Könyvesházban (Bp. Krisztina krt. 26.).
Az igényes kiállítású könyvet Swierkievicz Róbert Munkácsy-díjas képzőművész illusztrálta. A könyvbemutatón a művész is jelen lesz, aki Gulay egyik kisregényéhez az illusztrációkat több mint negyven éve készítette, amelyek azonban akkor nem jelenhettek meg.A kötet felvetheti a kérdést: Vajon hogyan és miért merült el a népi irodalom, hogy már csak egyes kis őrszigetei látszanak? Avagy a parasztság életének végleges megváltozásával már ez is csak a múlt? Hogy a „kánonból” kikopni látszik, látjuk. Hogy nem „trendi”, tapasztaljuk. De akkor ki látja, ki fogja megírni a vidéki „másik” Magyarország feszítő problémáit? Talán érdemes végiggondolni az utat, melyet elvesztettünk. A most hetven éves Gulay István ötvenéves írói pályájának összegzéseként is felfoghatjuk a Püski Kiadónál megjelent kötetet, amelynek olvastán arra gondolhatunk: utat nemcsak veszteni, de találni is lehet. Prózájában egy egészen egyedi, s talán éppen ezért reflektálatlan magyar írói út bontakozik ki, az aprólékos, szociográfikus mélység és az abszurdig, groteszkig emelkedő magasság. Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Gelléri Andor Endre csodálatos, „mágikus” prózájának jelenkorig vezető (ám kissé visszhangtalan) folytatása, s a modern, filmszerű szerkesztési mód. E kisregények az elveszett tehetségek panoptikumai. Azt járják körbe, hogy a tehetség hazánkban: sors vagy átok? A könyvbemutatón szó eshet majd Gulay István másik nagy munkájáról, a Püski Sándor könyvkiadó hagyatékát feldolgozó három kötetről, amelynek utolsó darabja a karácsonyi könyvvásárra jelent meg. Érdekes, és valószínűleg nem véletlen, hogy Püski Sándor életútját is szemlélhetjük úgy, mint a „tehetség komédiáját”. A békési zsellércsalád gyermeke páratlan életutat járt be az alföldi falutól New York-ig, és vissza Budapestig.
A beszélgetést Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató vezeti.
Gulay Istvánnal készült beszélgetésünk az E-nyelv Magazinban: itt olvasható.
(Manyszi-infó)
6 hozzászólás
Érdekes és kissé provokatív a cím; mindenképpen érdeklődésre számot tartó a program!
Püski Sándor pályája minden tekintetben példamutató. Következetes, soha meg nem alkuvó, tisztességes ember volt, korszaktól, hatalomtól függetlenül. A dokumentumkötetek újabb bizonyítékokat hoznak fel emberi nagyságára, mindenképpen el kell olvasni.
Nem merült el a népi irodalom, ma is van, szükség is van rá. Valójában minden elkötelezett, a nép, az alullévők, a kiszolgáltatottak, a kisemmizettek stb. mellett álló, vagyis az esztétikain túl etikai kérdéseket is fölvető, szolgálatot, képviseletet ellátó irodalom népi irodalom. Sajnálatos, hogy nálunk ezt lenézik.
Azért merült el a népi irodalom, mert egyes tagjai olykor-olykor „elkajszultak” (GI, író)
Van magyar és van magyar nyelvű irodalom. Az elsőbe tartozik a népi irodalom. Mindkettőnek megvan a maga helye.
Népi irodalom sokféle van, sokféle lesz, de lesz.