épületnevek

2017. 08. 03.

Hogyan írjuk a századfordulós épületneveket? A korabeli sajtóban, de a legkomolyabb recens szaktudományos munkákban is ingadozó, hogyan írják a neveiket. Ugyanakkor a helyesírási kézikönyvek sem igazítanak el minden esetben. Pl. kecskeméti Cifrapalota, a hódmezővásárhelyi Nagytakarék vagy a budai Postapalota, Fekete Sas P/palota, R/református P/püspöki P/palota, a debreceni R/rendőrpalota nevét is nagybetűvel kellene kezdeni, mint ahogy a korabeli sajtóban olvasható?

Kérdése túlmutat az ingyenes nyelvi szolgáltatásan, hiszen maga a kérdés több tanulmányt is megérdemel. Nagyon jól ráérzett egy olyan helyesírási problémára, amely nincs teljesen szabályozva (a való élet mindig gazdagabb, több, mint ahogy szabályokkal megpróbáljuk leírni). Laczkó Krisztina (az Osiris-féle Helyesírás egyik szerzője) egy írásában említi a háznevek problémáját, s másokkal együtt úgy tartja, hogy sok esetben átmeneti, keresztező jelenségekről van szó. A fenti esetekre nincs mindent meghatározó szabály.
Az épületnevek több helyesírási alrendszerhez tartozhatnak a tulajdonneveken belül. pl. a földrajzi nevekhez – mert egy területet is kijelölnek –, az intézménynevekhez – mert bennük intézmény működik –, a tárgynevekhez… Emiatt a keveredés. Sőt az egészbe még belejátszik a hagyományos írásmód. Bizonytalanság esetén a szakszövegek, illetve egy mérvadó szöveg helyesírását érdemes követni.
A kérdésében az 1. és a 3. pont összetartozik, mindkettő azt feszegeti, hogy az épületnek lehet-e az a tulajdonneve, mint a típusjelölő szó (’beceneve’). Lehet, mert egy adott településen annak az épületnek az a saját neve. (DÉ)
vissza a főoldalra