nélküli

Mikor írjuk külön, illetve mikor egybe az előtte lévő szóval a „nélküli” névmást? Van erre lista? esőnélküli, vezeték nélküli, fejnélküli, hatalom nélküli

A nélküli írásmódját az határozza meg, hogy melléknévi vagy főnévi jelentésű-e az adott szerkezet. Pl. melléknévi a zseb nélküli ruha, a könyv nélküli tanulás, munka nélküli jövedelem szerkezetekben, ezért különírjuk. Ha főnévként használjuk, akkor a jelentésváltozás miatt írjuk egybe: könyvnélküli (sok könyvnélkülit ’megtanulandó szöveget’ adtak fel leckének, kevés a munkanélküli a megyében). A kérdésben olvasható példák inkább melléknévi használatot sugallnak, a különírás a szabályos: eső nélküli nap, vezeték nélküli telefon, fej nélküli lovas, hatalom nélküli vezető. A kiinduló szerkezet a névutós főnév, pl. fej nélkül, ez a szerkezet melléknévivé válik a képzővel: fel nélküli. Ha újabb képző járul a szerkezethez, akkor már egybeírjuk: fejnélküliség, hatalomnélküliség. (DÉ)