Pénztáros paypass-panaszok
2017. 08. 23. 17 hozzászólásAz megvan, amikor a vásárló bypassal szeretne fizetni? Próbálok viselkedni, esküszöm, de mindig felzaklat.
& Koszorúérműtéttel? Helyesen: paypass = egy érintéssel történő fizetés.
& Vásárlóval nem vitatkozunk, fektesd fel a futószalagra, és műtsd meg! Nem árt előtte tisztázni, hogy gyomor- vagy szívmüti legyen…
& Remélem, azért tudjátok hogy a bypass és a paypass olyan, mint a szezon és a fazon?
& Nekem a kedvencem mypass-fizetés volt.
& Nálam mindig a play pass hódít.
& Nálam meg a csipogtatós.
& És akkor bájpasszolnám.
& Nálam béjpassz volt a nyerő.
& Nyilván nem mindenki ismeri a kifejezést. Miért vicces ez? Ha úgy tennénk fel a kérdést, hogy érintős-e, mindenki értené. Nem érezné magát a vásárló sem kellemetlenül.
& Nálam olyan is előfordult, hogy direkt úgy kérdeztem, hogy érintős? Erre a válasz, ő nem tudja, de paypassos!
& Én slusszpasszal szoktam fizetni.
& Szeretem a simogatós kártyát, a pittyentőset és a tapintósat is.
& Hallottam már olyat, hogy az anyuka a HEJPÁL kórházba vitte a gyerekét…
(Manyszi-összeállítás közösségi oldalakról; kép: ecopedia.hu)
A Manyszi tanácsolja: használják a szómagyarítót!
17 hozzászólás
Már-már képtelenség lépést tartani a technikai újdonságok nyomán beáramló angol szavakkal, kifejezésekkel. Elterjednek, mielőtt megszületne a magyar megfelelőjük.
A Monarchia idején a némettel volt így, ebből is születtek szép szóferdítések, egy részüket ma is használjuk (teszem azt, hab’ Acht = hapták), más részük kikopott a nyelvből, mint a Frühstückből lett fölöstök, mert az elsőnek, ugye, nincsen semmi értelme…
valóban nem várható el egy átlag magyartól, hogy kiejtse a bypasst, kinevetni pedig azért, mert béjt mond, nem illendő. A hatvanas évek magyar gyerekei, a Massachusetst meszes csuszának magyarították, Lenin empiriokriticizmus c. munkáját meg egymillió pici Krisztusnak…
Tényleg, miért nem magyarul mondjuk?
A szívműtit még nem hallottam.
Üde színfolt egy olyan honlap, amelyen van kedves humor, néha egy kicsit vaskosabb is, de nem bántó, a kommentelők pedig visszafogottak. Jó, hogy van ilyen. Teri
Úgy látom, jön föl az e-nyelvhu, mint a talajvíz, reklám, tréfa, kacagás, nevetés…
szívműti, hali koszi, azaz halotti koszorúka…
Számomra ez a jelenség: vagyis a rossz, téves kiejtés, valamint a népetimológia természetes, s bár tudok rajta mosolyogni, valahogy mégis ez a normális. Minden nép, csoport a maga kultúrájához, kiejtéséhez, gondolkodásmódjához idomítja az idegen jelenségeket. Amit a vélemények mutatnak, részben ez, részben a kulturális intolerancia, azaz: műveltségi okból kinevetni a másikat. Nevethetünk, de ne egymást nevessük ki, hanem a jelenséget, amely télen mulatságos. Egyébként ebbe a hibába, ha ez hiba, mindannyian beleeshetünk
Én mindig azt mondolom:passzolok, s ez bejön!
Ti tudjátok, hogy miért veszik ki az ember kezéből a kártyát, amikor passzolni/érinteni stb. akar? Ez nem normális, hiszen éppen azért érintős, hogy senki ne vegye kézbe a kártyámat! Na ehhez mit szóltok???
A megoldás egyszerű, ne add oda!!!
Az érintőkártya egyébként nem is helyes kifejezés, mert a kártyát nem kell érinteni! Csak közelíteni.
Olyannyira nem érintős, hogyha közel mentek egy ilyen leolvasóhoz, könnyen magától és akaratlanul is leolvassa, tehát vigyázzatok…
Balogh Imi: ez egy hülyeség, városi legenda. Ne féltsd az érintős kártyádat, nem lehet hozzád közelítve lehívni róla a pénzt. Több honlap is írt már erről.
A Hejpál kórház is afféle népi értelmesítés. Hasonló ehhez a Lidli, korábban a Májnli, de talán a Tacskó is.
Nekem azt mondja ez az összeállítás, hogy mennyire pontatlan, mégis mennyire értő a mi kommunikációnk. Ez valószínűleg a nyelvi redundanciából származik, no meg a ráértésből, vagyis mi akkor is megértjük egymást, ha nem mondunk mindent jól, pontosan,helyesen, vagy ha egyáltalán nem mondunk ki valamit. Érintőkártya: látja az eladó, hogy ott babrálok vele, mondhatok bármit, ő már messziről látja, hogy mit kell csinálni. Nincs is ezzel semmi baj, nem szabad kinevetni az ügyetlenkedőket,mindannyian ilyenek vagyunk ugyanis. Viszont ez nem jelenti azt, hogy más helyzetekben ne kellene törekednünk a pontos megfogalmazásra. Erre tanít ez a honlap, és ezt köszönöm. Ági
Igaza van, bizonyíték ez arra, hogy szavak nélkül is érthetjük egymást.