Közéleti kifejezések (6): Politikai látványpékség

A látványpolitizálás ironikus publicisztikai megnevezése újabban: politikai látványpékség.

A látványpolitizálás és a politikai látványpékség arra utal, hogy valós, megfontolt, tervezett politikai munka, cselekvés helyett csak felszínes, a szólamok szintjén folyó politizálás (politikai cselekvés) folyik. A politikai látványpékség kifejezés körében beszélnek még hagyományosan parasztvakításról, újabban sikerkommunikációról. Jellemzően mindig inkább az ellenzék használja a kormányon lévők munkájának jellemzésére, tevékenységének megkérdőjelezésére, miközben ellenzéki szerepben is lehet látványpolitizálni. Például: „a politikai látványpékség remekül működik”, „a politikai látványpékség több szavazatot hoz, mint…” Egy irodalmi publicisztikában: „A modern politika normatív értékrendje felől nézve súlyos anómiás tünettel állunk szemben: a politikai ökölharc és az üzleti birkózás összekeveredésében, pankrációvá torzulásában (…) Ám a kommercializálódó politika – a cirkuszpolitika, a látványpolitika – felől nézve éppen ez az – ugyanis a politikai tér érzéki elváltoztatása: szkandalizálása, szenzualizálása és a politikai szereplők sztárolása – amire a népnek szüksége van. (…) De hisz amúgy is minden a pankráció felé közelít a mai világban: sporttól az üzleti életig, napi politikától a globális rendteremtésig.” (Szilágyi Ákos, A kékek és a zöldek. 2000. c. folyóirat, 2003)