ragadványnevek

Hogyan kell helyesen írni uralkodók, nemesek további történelmi és fiktív irodalmi személyek mellékneveit, amikor konkrétan a nevük helyett alkalmazzuk? Pl.: Álmomban találkoztam a legnagyobb magyarral és a haza bölcsével. Vagy: Álmomban találkoztam a Legnagyobb Magyarral és a Haza Bölcsével. Indokolt-e a nagybetűs írás? Mi a helyzet az irodalmi művekben található kitalált személyek hasonló mellékneveivel? Pl.: Lord Voldemort, másik nevén: Tudodki. Illetve azt nagybetűvel kell-e írni, ha valakit (akár fiktív személyt) a rangjával vagy címével kapcsolnak össze? Pl.: Szauron, akire hivatkozhatnak Sötét Úr néven. Vagy Kim Dzsongil, akinek megszólítása: Kedves Vezető.

Az Osiris Helyesírás a következőket írja erről: „Mivel a ragadványnevekre vonatkozóan nincsenek előíró helyesírási szabályok, csak az írásgyakorlat jellegzetességeit rögzíthetjük. Ezek a jellemzők sem alakítanak ki azonban egységes rendszert, hiszen a ragadványnevek főképpen a beszélt nyelvben élnek. Helyesírási szempontból közös jellemzőjük tulajdonnévi voltuknak megfelelően a nagy kezdőbetű. A ritkább, két szóból álló ragadványnevek természetes írásformája a két nagy kezdőbetű […]” Amennyiben elfogadjuk a kérdésben feltett neveket ragadványneveknek, úgy megengedhető a nagy kezdőbetűs írásmód – bár az első kettő szinte sosem önállóan, hanem Deák Ferenc, valamint Széchenyi István neve mellett értelmezőként szokott állni.
Egy-egy író/költő művében a szereplők neveit és azok írásmódját maga az alkotó választja meg, ezért ott az őáltala használt alakot kell követni minden esetben – ebbe a helyesírási szabályzatok nem szólhatnak bele.
A rangot, címet jelentő szavakat általában csak mondatkezdő helyzetben, illetve a hivatalos levekben és egyéb iratokban a megszólításnál szoktuk nagy kezdőbetűvel írni, de ha itt is már többé-kevésbé állandósult ragadványnevekről van szó, akkor megengedhető folyó szövegben is a nagybetűsítés. (MK és MP)