Gátszakadás
2017. 11. 13. 4 hozzászólásA Biblia nem azonnal, hanem fokozatosan szólalt meg magyarul.
Már a legelső magyar nyelvemlékekben megfigyelhetők bibliai hatások, majd az előreformációnak is nevezett huszitizmus áramában megszületik az ún. Huszita biblia (három kódex összefoglaló neve), melyben ószövetségi szövegek találhatók. A reformáció áramában születik a magyar irodalmi és népnyelvet máig formáló Károlyi-biblia. A magyar nép „második bibliája” az énekeskönyv. A Biblia azonban más nyelvekre is hatott. Például a többi finnugor nyelvre. A kisebb finnugor nyelveken leginkább csak a 20. században jelentek meg kisebb részletek a Bibliából. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának Gátszakadás címmel megrendezett konferenciáján a magyar bibliafordításokon túl a finn, észt, lapp, mordvin, mari, komi, udmurt, manysi és hanti bibliafordításokat tekintették át a kutatók. Az előadások anyaga várhatóan megjelenik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóirat valamelyik soron következő számában. A programot az Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
(Manyszi)
4 hozzászólás
A cigány bibliáról nem esett szó, pedig talán fontosabb is lenne, mint a mari vagy a mordvin.
Kedves GK!
A Biblia valóban elkészült lovári nyelven, azonban a konferencia első részében a magyar, második részében pedig a finnugor nyelvű (tehát nyelvrokon) bibliafordításokról esett szó. A cigány nyelv és kultúra fontos kultúrformáló tényező a Kárpát-medencében, de nem nyelvrokon a magyarral, így ebbe a merítésbe nem fért bele.
Miért is fontosabb a cigány biblia? Nyilván minden embernél más a fontossági sorrend. Mellesleg a magyarországi cigányság nagy része már nagyon régen keresztény.
„Bizony mondom néktek…”
„Hálod, he dzsáje hájjákmég…”
Tudjatok róla, hogy a Szentírás lovári nyelven való megjelenése után gőzerővel dolgoznak a katolikusok a cigány (lovári) nyelvű liturgia kidolgozásán. Ez is komoly előrelépés a cigánypasztorációban.