Valódi nyelvstratégia, 2018.
2017. 12. 03. 3 hozzászólásMiközben az arra hivatott állami (kormányzati) intézmény nem nyelvstratégiát ír, hanem önmaga reprezentálásával van elfoglalva, a valódi nyelvstratégia a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport környezetében, elsősorban civil szervezetek (Anyanyelvápolók Szövetsége, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) társadalmi munkájában ölt testet.
Ennek 2017. évi főbb eredményei a következők:
* Elindult a maTer (Magyar terminológia) kutatási és könyvkiadási program, amely a határon túli magyarság szaknyelvének együttes fejlesztését tűzi ki célul. Megjelent 4 kötet.
* Elindult a Magyar nyelvű otthon kiadványsorozat (Magyarország, Székelyföld, Vajdaság), melynek célja a magyar nyelvben való otthontalálás elősegítése. Megjelent 4 kötet.
* Beke József: Arany-szótárának kiadása (3 kötet, 3000 oldal), Arany János-emlékülés, Magyar Nyelvőr Arany-emlékszámának támogatása, Arany-kvíz a világhálón.
* A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ingyenes nyelvi tanácsadó szolgáltatásának fejlesztése (a kérdések 80%-ára egy-két órán belül válasz érkezik).
* Az év kiemelkedő anyanyelvi rendezvényei: 51. magyar nyelv hete 2017. áprilisában a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal karöltve 10 megyében; a megnyitó rendezvény első ízben a határon túl: Nagyváradon. – 4. nyelvésztábor Sátoraljaújhelyen. – 7. magyar nyelv napi gálaműsor — november 13-án – a Vigadóban.
A magyar nyelvstratégia elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósulása 2018-ban is folytatódik. Csak a legfontosabb tervek, események:
* Oktatás és anyanyelv kérdései az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvény kapcsán.
* Kerekasztal a Kárpát-medence kisebbségi nyelveiről és ezek oktatásáról.
* A magyar diaszpóra irodalma és nyelve.
* Folytatódik a maTer és a Magyar nyelvű otthon-program.
Néhány kiemelkedő esemény:
2018. febr. 21. 15.00 Anyanyelvek napja, Emlékezés Tompa Mihályra. ASZ-emlékülés, Budapest
2018. ápr. 13. 16.00 Örökségünk, a magyar nyelv. Az 52. magyar nyelv hete megnyitója, Tihany
2018. április Néphagyomány és nyelvi hagyomány — Széphalom
2018. ápr. 20–22. 53. Kazinczy-verseny, Győr
2018. június Kárpát-medencei tehetséges diákok olvasótábora, Aranyosapáti
2018. jún. 20–24. 5. nyelvésztábor és juniális, Sátoraljaújhely–Széphalom
2018. jún. 23. Oktatás és nyelv, az MNYKNT esszékonferenciája, Széphalom
2018. júl. 23–27. Irodalmi és nyelvi topográfia. 3. Bihari Nyári Egyetem, Berettyóújfalu–Érmellék
2018. szept. 28–30. A titok szemiotikája. MSZT, Eger
2018. okt. 11–14. 46. Édes anyanyelvünk verseny, Sátoraljaújhely
2018. nov. 5. Magyar irodalom a diaszpórában, Nagyvárad, Budapest
2018. nov. 9–10. 19. Kossuth-szónokverseny, Budapest
2018. nov. 13. Magyar nyelv napja — nyolcadszor, Budapest
A szakmai eseményeken való részvétel ingyenes.
3 hozzászólás
A felsorolásból kimaradt a Közép-európai nyelvstratégiát bemutató, nemzetközi kitekintésű kötet. BB
A rendszer váltás óta talán már ezernél is több szó lett Magyar nyelvre korcsosítva, angol nyelvből átvéve. Szeretném megtudni, miét van ez? Az Angol nyelv az nem változik, amíg a Magyar az el-angolosodik. Az a mondás járja hogy „nyelvében él a Magyar.” Melyikben? Valamint, hogy a „nyel az él.” Ez utóbbi alatt mit értenek? Azt hogy meg kell változtatni? Ezek szerint például az Angol nyelv az halott, hiszen az nem változik. Ez a Magyar nyelve korcsosítás nem csupán egy a Magyarokra jellemző sznob ügy?
Idézet az ezen az oldalon található – Valódi nyelvstratégia, 2018.- bejegyzésből:
„”Miközben az arra hivatott állami (kormányzati) intézmény nem nyelvstratégiát ír, hanem önmaga reprezentálásával van elfoglalva, a valódi nyelvstratégia a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport környezetében, elsősorban civil szervezetek (Anyanyelvápolók Szövetsége, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) társadalmi munkájában ölt testet.””
Mint láthatjuk, a Stratégia, a Reprezentál és a Civil szavak Angol eredetűek. De hirtelen több száz szavat leírhatnék itt ami nagyon elcsúnyította a Magyar nyelvet az elmúlt húsz évben. Vagy csak én vagyok nagyon régimódi, elmaradott ezen a téren?
Talán még azt megkérdezném: Miért nem az Iráni Indonéz vagy a Zsidó (Héber) nyelvekből veszünk át tömegesen szavakat? Avval hogy egy Angol szót Magyarra korcsosítunk, attól még nem beszélünk Angolul, csak ki nevettetjük magunkat amiért nem tudjuk megtartani a saját nyelvünket. Ha van ilyen még, vagy volt valaha is. Ha ez a folyamat nem áll meg a Magyar szavakból talán csak a ragozások és kötőszavak fognak fent maradni.
Köszönöm,
Kedves Papp János!
Kicsit szabadkozni szeretnék, mivel – informatikusként – sok ilyen szót használok. Rengeteg új szó érkezik az informatika területéről, ezeket nehéz könnyen magyarosítani, vagy egyszerűen furcsán hangzanak másképpen, mint ahogy azt az angol nyelvben halljuk, hiszen ezeket nem csak magyarul használjuk, hanem idegen nyelven is, mivel rengeteg dokumentációt és tananyagot csak angolul lelhetünk fel.
Az Ön által említett szavak (stratégia, civil, reprezentál) alapvetően az angolba is a latinon (esetleg görögön, pl. strategos) keresztül érkeztek, és ez azért sokszor a magyarban is visszaköszön, nehezebb lenne elfogadni egy olyan szót, ami nem latin (görög) eredetű.
Szeretném hozzátenni egyik nyelvész barátom hozzáállását: a nyelv kifejezőeszköz, tehát nem mi vagyunk a nyelvért, hanem a nyelv van értünk. Tehát nyelvhasználathoz igenis hozzá kell igazítani a nyelvet, a nyelvtan pedig ezeket rendszerezi. Ezért is történt az utóbbi néhány évben sok szabályváltozás is, amivel lehet egyet nem érteni, de attól még megtörtént. Meg lehet próbálni magyar szavakat kitalálni ezek helyett, de idő, mire azok elterjednek, és sajnos az idő manapság ebben is fontos dolog, hiszen ha egy kifejezést sokat hallottunk/használtunk angolul vagy angolra alapulóan magyarul, akkor nehéz helyette már másik kifejezést használni. Ennek ellenére én szeretném bátorítani arra, hogy alkosson Ön is új szavakat ezek helyett.
Üdvözlettel:
Sütő Péter