k. e. e. ~ kee.

A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi ponttal és szóközzel elkülönített tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a teljes szerkezet, például: a. m. (annyi mint), i. sz. (időszámításunk szerint), s. k. (saját kezűleg). Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem, például: kft. (korlátolt felelősségű társaság, fh. (főiskolai hallgató). Az írásbeli rövidítések egyik motivációja az egyszerűségre, takarékosságra törekvés. Ha a megértést nem gátolja, a helyesírás szempontjából elfogadott eljárás (Osiris, 368. oldal). Mindkét rövidítési forma elfogadható, de az elterjedtebb, és ezért javasolt írásmód: k. e. e. (MKné)