helységnevek toldalékolása

Melyik a helyes: Győrszentivánba szökik valaki, vagy Győrszentivánra szökik valaki? A település neve csak példa.

A településekhez járuló ún. külső és belső helyhatározóragokat leginkább a helyi nyelvszokás szabályozza, de néhány esetben kimutatható kapcsolat a név végződése és a rag között. A szabályszerűségekről (és főbb kivételekről) tájékoztat a Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy László – Kovalovszky Miklós szerk., Nyelvművelő kézikönyv I–II, Bp., 1985.), illetve a Nyelvhasználati szótár (Balázs Géza – Zimányi Árpád szerk., Pauz-Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 2007).
Egy részlet az utóbbi kötet 225. oldaláról:
“2. A magyar – de nem csupán a magyarországi – helynevek nagyobbik részéhez külviszonyragot fűzünk. Az idetartozó típusok:
(a) magánhangzóra végződő nevek (az i kivételével): Ajkán, Cecén, Gyulán, Komlón, Szikszón;
(b) a -bánya, -halom, -háza, -hely, -patak, -sziget, -telek, -vár, -várad utótagú nevek: Tatabányán, Hegyeshalmon, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Máramarosszigeten, Aggteleken, Temesváron, Nagyváradon;
(c) a mássalhangzóra végződő nevek többsége: Balassagyarmaton, Budapesten, Kecskeméten, Munkácson, Szegeden, Vámosgyörkön.
3. A magyar településnevek kisebbik része belviszonyragot kap. Az idetartozó típusok:
(a) a -falu és a -szombat utótagúak: Leányfaluban, Nagyfaluban, Nagyszombatban;
(b) az i, j, ly, m, n, ny, r végűek egy része: Zamárdiban, Tokajban, Kálban, Vizsolyban, Komáromban, Debrecenben, Tihanyban, Egerben. (MK)