oldalvíz

2019. 01. 19.

Miért használjuk az oldalvizen kifejezést a köznyelvben egy előnyös helyzetnek, amikor egy előttünk lévő, nagyobb jelenség eredményeit próbáljuk hasznosítani? pl.: “A nagyok oldalvizén”
“Tokió az amerikai piacok oldalvizén utazik”
A vízisport szaknyelve ezt a kifejezést pont negatív jelentésben használja.
“A hajók oldalvíz hullámzásának nagysága, magassága a hajók nagyságától és sebességétől függ. Általában nem szabad egy hajó oldalvíz hullámzásában leszállni, hanem várni kell, amíg a hullámzás elmúlik.”
“Miután többen is a mieink elé kerültek, erős oldalvizet kapott a hajó mindkét oldalról, ezzel teljesen instabillá vált a mozgása”

Az oldalvizén, oldalvizein szó pozitív használata nem újkeletű, kollégám kutatása szerint, a sportban sem: „Az indulás után néhányszáz méterig még van küzdelem, de aztán haqyják élre menni az esélyest, s akik annak csapásszámát tartani tudják, azok oldalvízen haladnak az utolsó 1000 méterig. Talán még továbbra is ezt tennék. ha a szabály nem írná elő, hogy… “az 1000 méteren felüli távokon mind egyenes, mind körpályán tilos az utolsó 1000 méteren „lógni” (oldalvíz. farvíz stb.)”… Sok versenyző egyszerűen fél felvenni a küzdelmet a vélt esélyessel. A vállalkozóbb szelleműek is rendszerint csak lazsálnak, az élen haladó haló oldalvizén „utaznak”. (Népsport, 1955)
Innen érthető az átvitt jelentésű pozitív használat. (DÉ–HSZ)
vissza a főoldalra