Ez ellentmond a piaci logikának, hiszen ezeket a termékeket jórészt magyarok fogyasztják – folytatódik az írás. Szerzője 2012-ben fölvetette ezt az gyártó romániai forgalmazójának. A vezérigazgató válaszában ez állt:  „Romániában a törvények tiltják a kétnyelvű feliratokat a gulyáskrémen”. „Ezt követően a magyarországi Univernek is írtam, ahol azt ígérték, hogy majd újragondolják a csomagolást. Sajnos az óta semmi nem történt.” De a levélíró nem állt meg: „Azóta lezajlott a kolozsvári tábla ügy, és jelenleg is zajlanak a tordaszentlászlói és marosvásárhelyi magyar nyelvhasználati ügyeim, sőt az Európai Bizottságnál kötelezettségszegési eljárást indítottam Románia ellen, ugyanis a romániai bíróságok és a közigazgatási szervek megkérdőjelezik azt, hogy hollandiai fordítóként és európai polgárként ugyanazok az anyanyelv használati jogok vonatkoznak rám mint a román állampolgárokra, és meg is tagadják tőlem ezeket a jogokat. (…) Ez számomra azért is sokkoló, mert tudomásom van arról, hogy az Univer ételízesítői 2016-ban felvételt nyertek a Hungarikumok gyűjteményébe. Az Univer a magyar piacon azt a hamis képet festi magáról, hogy a magyar identitást őrzi és ápolja, holott a romániai piacon gyakorlatilag az ellenkezőt teszi, hiszen nem vállalja, mondhatni, hogy szégyelli a magyar nyelvet a csomagolásokon és a rendezvényeken. Szerencsére vannak alternatívák, hiszen a legtöbb forgalmazó Romániában a magyar piacon is forgalmazott ételízesítő termékeiről nem cseréli le a magyar feliratot egy egynyelvű román változatra, hanem többnyelvű feliratokat használ, ráadásul Erdélyben már egyre több pozitív példa található a magyar nyelv kereskedelmi használatát illetően. (Részletek Landman Gábor írásából)