54. magyar nyelv hete

2020. 01. 10. 3 hozzászólás 2020. ápr. 24. Helyszín: Megyeház, 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9. - díszterem

Egység a megosztottságban – ELMARAD!

A programból: 10.00 Köszöntők, 10.30 Díjak, oklevelek, 11.00–12.30 A magyar nyelv egysége Trianon után. Plenáris ülés. Vezeti: Balázs Géza (ASZ, ELTE), Romsics Ignác (történész, akadémikus): A Kárpát-medence etnikai viszonyai Trianon előtt és után, Dupka György (irodalmár, kisebbségkutató): Kárpátaljai iskolapélda: nyelvpolitika, nyelvmegtartó küzdelem 1920–2020 között, Balázs Géza (nyelvész, néprajzkutató): Trianon hatása a magyar nyelvre

Rendezők: Anyanyelvápolók Szövetsége, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, Egri Nyelvművelő Kör. Társrendezők: Eszterházy Károly Egyetem, Bródy Sándor Könyvtár, Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ, Kommunikációs Nevelésért Egyesület, Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda. Támogatók: Anyanyelvápolók Szövetsége, Nemzeti Kulturális Alap, Heves Megyei Önkormányzat. Házigazda: Heves Megyei Önkormányzat

3 hozzászólás

#1 Márton Edit Klára 2020.02.05.11:44:25

Örülök, hogy a magyar nyelv védelméért és megerősítéséért rendeznek különböző rendezvényeket, kijelölnek kultúráért napokat. Ennek ellenére évről, évre egyre rosszabb szinten beszélik a magyar nyelvet a magyarok. A színvonal már olyan mélyre süllyedt, hogy a magyar televízióban, rádióban is komoly beszédtechnikai hibákkal beszélnek nemcsak a meghívott szereplők, hanem bemondók, riporterek, tudósítók, műsorvezetők. A leggyakoribb hiba a hadarás, a tiszta hangejtés hiánya, beszédhibák, a helytelen levegővétel, a beszédstílus elégtelenségei.
Szomorú, hogy a helyes szövegmondás és a tiszta artikuláció nem kap prioritást pl. egy dalfesztiválon, ahol az ének és a szövegmondás oly fontos összhangjára kellene ügyelni. A média egyes színtereinek közvetítő, mintanyújtó szerepe teljesen elsikkad. Nem hallani a jogos kritikákat, a nyelvművelők és az egyéb érintett felelősök hangját az ügy érdekében. Az iskolák is elégtelenre vizsgáznak, mert jellemzően úgy kerülnek ki fiatalok az oktatásból, hogy nem tudnak érthetően beszélni. A szóbeli kifejezőkészséget még nem is említettem, ami szintén siralmas állapotú.
Én, mint pedagógus igyekszem a legnagyobb figyelmet fordítani a nyelvápolásra és a nyelvi hibák korrigálására. Üdvözlettel Márton Edit Klára

#2 Komár István 2020.02.05.22:53:23

A nyelvművelőknek sokkal harciasabbnak kellene lenniük

#3 Sz. Tóth Gyula 2020.02.06.08:47:23

A hozzászólásokkal egyetértek. Eltűnik a nyelv zenéje. Gyors tempó, szünet, hangsúly, hanglejtés nincs, ritmustalan szövegmaszlag, amit eleinte nem is veszünk észre: mert érdekes a téma. Fokozatosan valami zavarni kezd, zúg a fejünk… hát a beszéd. A tv híradókban például a viszonylag hosszú téma alatt, ugyanazt többször is előadják, közben a narrátor kellemetlen hangszínezettel, megállás nélkül nyomja. Szinte hadarás elszenvedői vagyunk. A beolvasónak időre kell teljesíteni, ami belefér. Ledarált szövegzuhatagot zúdítanak az ember fejére.
A beszédnek van zenéje. Például a ritmusérzék velünk született, a kisgyermeknél megvan, aztán elkezdjük rongálni. Egyre magasabb iskolába lép az ifjú, annál rosszabb az eredmény. A beszédnek van dallama: hangsúly, hangerő, tempó, hanglejtés… ó és szünet! Lásd fonetika és fonológiai ismeretek. Gósy Mária kiváló munkákat ajánl. (A beszédtechnikai tréning a Zsolnai–programban napi iskolai gyakorlat volt.) Régebben a rádióban, televízióban feltétel volt a szép beszéd, kiváló tanárok voltak: Wacha Imre, Montágh Imre, Fischer Sándor Ha a tanuló a zeneiskolában a vizsgadarab előadásakor rendre nem veszi figyelembe az előjegyzéseket, lezúdítja a művet, nem kap diplomát. Ha a zenész a próbajátékon hasonlót produkál, nem kerül be a zenekarba. Mi van a „beszédes” pályákon? A beszéddarab előadása előjegyzések nélkül folyik. Minél magasabb szintű a képzés, annál jobban tűnnek el a beszéd alapkövetelményei. Fő a tudományosság!? A tévés pályára kerülés alapfeltétele, úgy tűnik a napi gyakorlatból: milyen gyorsan tud a jelölt bizonyos szöveget letudni – időre megy az olvasás.
A zene, a dallam nélküli beszédfolyamnak nagy a veszélye: a hallgató nem érti, de beveszi. És nincs, mire hivatkozni, hiszen nem tudja pontosan felidézni, mit is hallott. Lőttek a gondolkodásnak.
Szoros szakmai kapcsolatot kellene összehozni a nyelvművelők és a tv szerkesztőségek között. Folyamatos monitorozás, visszajelzés, együttműködés. (Szerkesztőségekben működik a házi tréning, a visszahallgatás?) A szerkesztőségek elzárkóznak az ilyesmitől. Az érzékeny pedagógusok meg írhatják a cikkeiket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra