A magyar nyelv a világban

2020. 02. 24. nincs hozzászólás

Mely magyar szerzők, művek a legnépszerűbbek, és miért? Hogyan értik meg a magyar műveket más nyelvi kultúrában? Mi az, amit lehet fordítani, mi az, amit nem? Milyen gyakorlati haszna van a magyar művek nemzetközi terjesztésének?

Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar rendezésében tartott emlékülés előadói. A statisztikai adatok többnyire nem a figyelem felkeltésének eszközei, mégis Balázs Géza (ELTE-PKE) bátran élhetett velük már beköszöntőként is, hiszen kit ne érdekelne, hogy melyik a világ legtöbb nyelvére lefordított mű? Természetesen a Biblia, amely teljességében 670, részlegesen 3223 nyelven olvasható. Megelőzi az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amelyet 508 nyelvre fordítottak le. Harmadikként a Miatyánkot nevezte meg a professzor, ami 121 európai nyelven ismert, de ezek között műnyelvek is szerepelnek, például az eszperanto, volapük stb. vagy a kihalt nyelven írt kun Miatyánk. Rátérve A magyar kultúra és nyelv utaztatása a világban. Nyelvstratégiai gondolatok című előadásának tárgyára, a számok továbbra sem hiányoztak, de – Balázs Géza többször is hangsúlyozta – nincsenek megbízható adatok. Leginkább Demeter Tibor bibliográfiájára lehet támaszkodni, amely az 1800-1978 közti időszakot dolgozta fel. A nyelvek között, amelyekre magyar műveket lefordítottak, a német vezet 19 975 fordítással, majd az orosz 8766, a francia 6649, és csak utána jön az angol 6389 és az olasz 5206 fordítással. Szomszédságunkban 4517 román és 3801 szlovák nyelven megjelent magyar műről van adat. A lengyelre és csehre fordított művek a kétezres mezőnyben találhatók. A művek felől vizsgálva a listát A Pál utcai fiúk vezeti. Molnár Ferenc legnépszerűbb műve 31 nyelven, Madách: Az ember tragédiája 22, Gárdonyi klasszikusa: az Egri csillagok 21, míg Katona József: Bánk bánja 13 nyelven található meg a világ könyvtáraiban. A mai szerzőkről csak részleges és bizonytalan adatok vannak, amit Balázs Géza joggal nevezett megdöbbentőnek, ugyanakkor pótlását fontos nyelvstratégiai feladatnak.

A magyar író műve és a külföldi olvasó között ott van a fordító, és nagyon nem mindegy munkájának a minősége – szűrhettük le Sárközy Péter (La Sapienzia Tudományegyetem, Róma) előadásából. A legtöbb magyar könyvet Olaszországban adták ki 1945-ig, mert Fiuméban (ma Rijeka) 1870-től 1918-ig működött a kétnyelvű Királyi Magyar Gimnázium.  A magyar irodalom „tálalásában”, a figyelem felkeltésében fontos szerepet tölthetnének be a külföldi magyar tanszékek, tudományos intézmények, hogy külföldön ismerjék a magyar kultúrát, történelmet, kedvük legyen Magyarországra utazni, tudják, hogy mi a különbség Budapest és Bukarest között. A fordítás minőségét hangsúlyozta Hidasi Judit (Budapesti Gazdasági Egyetem) A magyar kultúra és nyelv jelenléte Japánban című előadásában. 1880-ban jelent meg az első Petőfi-vers, a Reszket a bokor, 1973-ban az első Petőfi kötet. Természetesen A Pál utcai fiúk Japánban is sok kiadást ért meg, Esterházytól a Hahn-Hahn grófnő pillantása is megjelent, de őt nehezebben értették. Akinek a stílusa legközelebb áll a japán ízléshez, az Kristóf Ágota. A magyar nyelv gazdag igeállománya miatt nagyon nehéz a fordítás, például a menést, a haladást kifejező szinonimák sokasága visszaadhatatlan japán nyelven. A kétnyelvűség érdekességeire mutatott rá Simon Szabolcs (Selye János Egyetem), aki Hunčik Péter: Határeset című családregényét elemezte a magyar és szlovák nyelv egymásmellettisége, olykor egymásra hatása szempontjából. Pátrovics Péter (ELTE) a lengyel nyelvben fellelhető magyar eredetű szavakkal foglalkozott, amelyek főként Báthori István királysága idején kerültek be a lengyel szókincsbe, és zömében a katonasághoz kapcsolódtak, de a századok során jelentésük is, kiejtésük is átalakult, a nyelvész magyarázata nélkül aligha ismernénk fel az eredetét. Hogy milyen sokat jelent egymás ismerete, bizonyította Palágyi Tivadar (ELTE) elemzése Dragomán György Fehér királyának román és francia fordításairól. Egy 11 éves fiú laza elbeszélő stílusa nagyobb kihívást jelentett a francia fordítónak, aki saját nyelve szabályait követve kisimítja a magyar szöveg vadságát, s ezzel varázsát is elveszi, míg a román fordítás pontosabb, egyenértékűen tudja visszaadni az eredetit.



Az Anyanyelvek Napja jegyében két folyóirat bemutatására is sor került: az 1971-ben alapított Édes Anyanyelvünk nem kívánt bemutatást, csak az új száma. A Magyaróra valóban új folyóirat, a magyar nyelv és irodalom barátainak és tanárainak lapja kíván lenni. Tematikus, a Bánk bánt középpontjába állító első számáról zajló kerekasztal-beszélgetés és a közönség reagálása máris visszaigazolta a szerkesztők szándékát. (Cservenka Judit írását rövidítve vettük át felvidek.ma honlapról a szerző és a kiadó engedélyével.)

Az emlékülésen készült felvételek az e-nyelv.hu képtárában (Csomos Attila felvételei): https://e-nyelv.hu/2020-02-23/anyanyelvek-napja-2020/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra