Járvány és hálózatkutatás

2020. 03. 12. 1 hozzászólás

A hálózatkutatás éppen olyan kérdésekre is keresi a választ: mi például egy fertőzés, járvány terjedése. A koronavírus terjedésére szegedi matematikusok dolgoztak ki modellt.

„Nyugat-Európa egy-két héttel jár Közép- és Kelet-Európa előtt a koronavírus terjedésében”– nyilatkozta a szeged.hu portálnak Röst Gergely matematikus, aki munkatársaival megalkotott egy járványmodellt. Már februárban kiszámították, hogy Kína után a második gócpont Irán lesz. A matematikai modell megalkotásához a kiindulópont a kínai járványhelyzet adatainak figyelembevételével a  nemzetközi utazások adatbázisának elemzése szolgált.  „Nincs semmi meglepő abban, hogy Európában messze a legérintettebb állam Olaszország lett. Ez a nemzetközi légi forgalmi adatokból következik, így a következtetések levonásához még csak matematikusnak sem kellett lenni” – mondta Röst Gergely. Kína irányából ide érkezik a legtöbb utas. Milánó éppen a nagyobb légi forgalmi adatok miatt érintettebb, mint Róma. Nem a véletlen, hogy Észak-Olaszországban súlyosabb a helyzet, mint a fővárosban és annak környékén. A továbbiak azonban már nem pusztán az utasforgalmi adatoktól függnek. Mostantól a közúti és vasúti adatait kell figyelembe venni. „Az a mintázat rajzolódik ki továbbra is, hogy az egymással jobban összekötött helyekre hamarabb elér a járvány, mint a nemzetközi utasforgalomból kiesőkre.” A konklúzió az, hogy a nyugat-európai országok helyzete egy-két héttel előzi meg a közép- és kelet-európai országok helyzetét. (Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének docense.) A hálózatkutatás a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport kiemelt programja az elmúlt 10 évben. E témában megjelent (és a honlapon található könyvesboltban kapható) köteteink: Hálózatkutatás. Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Szerk.: Balaskó Mária–Balázs Géza–Kovács László. A Tinta Kiadóval közösen (2010), Hálózatkutatás. Interdiszciplináris megközelítések. Szerk.: Balázs Géza–Kovács László–Szőke Viktória. Az MSZT-vel, BMA-val, ELTE Eötvös Kiadóval közösen (2012), Hálózatkutatás. Diszciplínák és metszéspontok. Szerk.: Balázs Géza–Kovács László–Szőke Viktória. Az MSZT-vel, BMA-val, SZTE JGYPK-val közösen (2013), Hálózatkutatás. Hálózatok és (inter)diszciplínák. Szerk.: Balázs Géza–Kovács László–Szőke Viktória. Inter (2016).



(Forrás: B. P.  szeged.hu, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, Manyszi)

1 hozzászólás

#1 Sz. Tóth Gyula 2020.03.13.09:32:22

Jó, hogy erről az oldalról is előkerül a téma. A „járványmodell” érthető, tágítja a vírus körül kialakult információs mezőt. (Bár sok még a homályos pont.) A terjedésre vonatkozó irányok és arányok kimutatása világos. (Európa, legalábbis annak nyugati fele késve reagált. Tegnap Franciaország és Belgium is szigorított.) A matematikai modell érthető. Az viszont érdekes, hogy a Brit szigetek miért „maradnak ki” a szórásból. Angliában telt ház előtt játsszák a futballmeccseket. Pedig azok az országok is benne vannak a nemzetközi utasforgalomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra