Nem szabad rájuk hagyni

2020. 03. 28. nincs hozzászólás

Sok sületlenséget és pontatlanságot ki lehetne küszöbölni az erdélyi magyar sajtónyelvből, ha az újságírók, szerkesztők nem hagyatkoznának a politikusok anyanyelvi (nyelvtani és helyesírási) ismereteire, tudására. Íme, pár példa.

„Az RMDSZ Nőszervezet 2020-as elképzeléseiről, célkitűzéseiről és prioritásairól tartott sajtótájékoztatót Biró Rozália országos elnök” – írta az egyik partiumi lap, de ez az elnevezés igen gyakran visszaköszön az internetről is, sőt magának a szövetségnek a honlapján is így határozza meg önmagát ez a „politikai entitás”: RMDSZ Nőszervezet. Sajnos nem voltak képesek a politikus urak és hölgyek egy épkézláb nevet adni neki. Lett volna pedig több grammatikailag helyes változat: az RMDSZ Nőszervezete, RMDSZ-nőszervezet, RMDSZ-es nőszervezet.

De a „másik oldalon” sem jártak el különbül: „Az EMNT Demokrácia-központok munkatársai eddig több mint negyedmillió kérelmezőnek segítettek a könnyített honosítási eljárásban.” Ez az EMNT Demokrácia-központok csak akkor lenne szabatos, ha az EMNT demokráciaközpontjairól vagy az EMNT-s demokráciaközpontokról írnának-beszélnének. (Hiszen a kételemű összetett szót – demokráciaközpont – nem is kell kötőjellel tagolni.) Interjúban mondta egyik európai politikusunk: „A kérdés, hogy Brüsszel elfogadja-e, hogy ne gátolja a közép-kelet-európai tagállamokat bürokratikus és összetett projektekkel, hanem tegye elérhetővé számunkra a forrásokat.” Egy tudósításban ez volt olvasható: „A közép-kelet-európai fővárosok közül a legjobb helyezést Prága érte.” Vezércikkben írta valaki a minap: „És még nekünk, közép-kelet-európaiaknak áll feljebb, mert mi még láttunk olyat, hogy a nagyanyánk sütötte a kemencében.” Az egyik hírportál jelenti: „A KineDok oldalán kreatív közép-kelet-európai filmek nézhetőek meg 2,5 euróért.” Számtalan idézettel illusztrálhatnám, hogy miként helyezik egyesek Európa keleti fertályának közepére – azaz Közép-Kelet-Európába, a Volga és a Don vidékére – a Közép-Európa keleti felén található régiókat, így például Magyarországot és Erdélyt is. Holott még a Wikipédia is egyértelművé teszi: mi Kelet-Közép-Európában élünk: „Kelet-Közép-Európa Közép-Európa keleti felét, a Németország és keleti szláv nyelvterület között elhelyezkedő országokat jelenti. Magyarország Kelet-Közép-Európában van, annak szerves része.” Sőt pontosítja, hogy Kelet-Közép-Európának „többféle értelmezése létezik, földrajzi, politikai, kulturális szempontok alapján, de többnyire a közép-európai volt szocialista országokat értik alatta”. Rejtély, hogy sokan miért nem képesek felfogni és tudatosítani a különbözőségét ennek a két fogalomnak: kelet-közép-európai és közép-kelet-európai!

Végül egy banális, de bosszantó raghibáról: „A szervezet elnöke felszólalásában megemlékezett a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett székely vértanúkra, majd elmondta: a székely hazafiak mártíriuma azt üzeni, szabadságharcunkat folytatnunk kell.” Magyar ember vagy emlékezik valakire/valamire, vagy megemlékezik valakiről/valamiről. (Dénes László, Nagykárolyi anziksz, 2020. márc. 28.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra