124. Királyvágány, királyi váróterem

A kiegyezés évében, 1867-ben indult meg a forgalom a Pest—Hatvan vonalon. Ugyanekkor kapta meg koronázási ajándékként a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné a gödöllői kastélyt és uradalmat. Hogy Bécsből közvetlenül, átszállás nélkül juthasson el a királyi pár és kísérete, a szolnoki és hatvani vonal kőbányai kereszteződésében (az egykori BNV mellett) kapcsolatot létesítettek – ennek neve máig: királyvágány.

Hogy Gödöllőn ne kelljen a királyi párnak a többi emberrel együtt várakoznia a vonatra, a gödöllői állomásépület mellett először egy tiroli típusú udvari pavilont építettek, majd 1882-ben emelték a ma is meglévő, neoreneszánsz stílusú királyi várót. Pesten a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett ugyancsak épült királyi váróterem.

A gödöllői királyi váró a második világháborúban súlyosan megsérült. Csak ideiglenesen állították helyre, és ez lett a vasútállomás köznép számára szolgáló épülete. 1958-ban műemlékké nyilvánították, de csak 2011-ben kapta vissza régi fényét.

Kellemes látványt nyújt a város felőli portikusz négy jón oszlopával. Három oldalon vaspillérek támasztják alá a perontetőt. A belső tér közepe a hercegi váró, két oldalon található a királyi és a királynői várószoba. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó is itt várta a vonatot.

(A felújított királyi váróban ma kiállítóhely és kávézó van.)

 



Kép és szöveg: BG