Koronavírus – gyors nyelvi teszt

2020. 05. 18. nincs hozzászólás

A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport 2020 tavaszán a koronavírus-járvány és annak kapcsán elrendelt rendkívüli helyzet kommunikációs és nyelvi következményeit gyorsjelentésekben tárja fel.

Az E-Nyelv Magazin (www.e-nyelvmagazin.hu) elsők között reagált a nyelvi jelenségekre. Veszelszki Ágnes 2020 áprilisi írása alapvető hivatkozási forrás lett. Most kilenc tanulmány, esszé és gyűjtés mutatja be sokoldalúan az elmúlt két hónap nyelvi jelenségeit (E-Nyelv Magazin 2020/2.).
Szeletszerű látlelet és elemzés arról, mi történik rendkívüli helyzet kapcsán 2020 tavaszán a világban, Magyarországon – az erre azonnal reflektáló, a humort sajátos módon, egyfajta feszültségoldó szelepként használó mémeken keresztül. (Veszelszki Ágnes)
Jó szó embert próbáló időben címmel indított karanténműsort a Bukaresti Rádió magyar adása. De mi a jó szó tartalma? Mit féltünk? Melyek számunkra a legfontosabb értékek? (Magyari Sára) Egy olyan mértékű globális esemény zajlott le abban az egyébként is komplexitással és bizonytalansággal teli világunkban, amilyenre a 21. században eddig nem volt még példa. A kormányzatok a fertőzés terjedésének lassítása érdekében különböző korlátozó intézkedéseket, többek között iskola- és könyvtárbezárásokat rendeltek el. Felvázolom, milyen kulturális és szociológiai jelenségeket hozott a felszínre a járványhelyzet. Azt állítom ugyanis, hogy nem új, hanem már egy ideje velünk élő jelenségekről van szó, melyekre a „nagy leállás” hívta fel a figyelmet. Az egyik jelenség a bizonytalanság érzet felszínre kerülése, a másik a dolgok lecsupaszítása, a harmadik a tudományos publikációs mechanizmusok leleplezése. (Szűts Zoltán)
Nemcsak az embereket kell megtanítani az információkat szűrni, hanem a tudománynak is meg kell tanulnia elhelyezni az információkat az online felületeken, meg kell tanulnia úgy kifelé kommunikálni, hogy a tudományos tartalmakat megtalálják az emberek, megragadják a figyelmet, és ne csak hitelesek, hanem érthetőek, hasznosak és relevánsak legyenek. (Falyuna Nóra)
A digitális távolléti oktatás során a kommunikációnk jelentős része egy platformra került: a számítógépre. Korábban, amit lehetett, személyesen egyeztettünk a kollégákkal, a hallgatókkal, szóban megbeszéltünk fontos teendőket, és csak mellékesen kértünk íméles emlékeztetőt egymástól, hogy biztosan ne feledkezzünk el a megbeszéltekről. A karantén idejére azonban a külvilággal való kommunikáció lényegében egycsatornássá vált. (Pölcz Ádám)

Karanténnyelv, -folklór, -irodalom. Évszázados védekezési és magatartási stratégiák. (Balázs Géza)
Nem tudok reggeli órára menni, alszik a kistesóm… Nem megy a netünk… Ez most már így marad, tanárnő? Egy internetartista magyartanár gondolatai. (Deák-Takács Szilvia)
Koronavírus-tréfák. Gyűjtemény a COVID-19 második hónapjában hallott-olvasott jópofa, elmés, mosolyra derítő tréfákból. (Pásztor Éva)
Tényként tálalt feltételes címkezdetek a médiában Az itt közreadott gyűjtés a koronavírus mediális kommunikációjára reflektál. (Hartay Csaba) 

Továbblépés: a fejlécen az E-Nyelv Magazin gombra kattintva, vagy itt

Az E-nyelv Magazin NKA támogatással valósul meg. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra