Szellemi alvilág
2020. 07. 09. nincs hozzászólásBalázs Géza honlapján olvashatjuk a nyelvész néhány nappal ezelőtti bejegyzését Szellemi „alvilág” címmel.
Írja a Magyar Nemzet (2020. július 9.) Kikből áll a szellemi alvilág Balázs Géza szerint című cikkében. Az apropó: Mivel e kifejezést Ungváry Krisztián alkalmazta munkatársunkra: „A szellemi alvilág: Szakács Árpád” című, lapunk szabadkőműves-vitájához írt hozzászólásában, érdemes szemlézni, miként vélekedik a kifejezésről s az ahhoz kapcsolódó jelenségről a nyelvészprofesszor. A kifejezést – miként fent említett cikkében megemlíti – Engel Pál történésztől kölcsönözte Ungváry. Balázs Géza jegyzete elején a középkorkutató két mondatát idézi: „a tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét elkezdik kétségbe vonni. Ami ezen túl van, az a szellemi és a politikai alvilág.” „Ami pedig ez: a legsötétebb dogmatizmus” – sommázza Engel mondatait Balázs Géza, aki szerencsétlennek tartja, „hogy a történész nyelvészeti példát hoz, amihez nyilván nem is ért.” Ám a lényeg, mint írja Engel gondolata nyomán, úgy szól: „Ezek szerint egyes tudományokban vannak olyan állítások, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni.”
A folytatásban a szerző joggal szögezi le: „Tudós ilyet nem mondhat.” Majd kifejti: „ezek szerint nemcsak a nyelvészetben lehetnek dogmák, hanem mindenhol. Gondolom, aki rákérdez a honfoglalásra, népvándorlásra, az a szellemi alvilág. A »kettős honfoglalás« hipotézise ezek szerint a szellemi alvilág.” A befejezésben Pusztay János nyelvész kollégájának egyik disztichonjából citál két sort: „Boldoguláshoz bőven elég besimulni a sorba. Boldog akarsz lenni? Önmagad útját járd!” Na ez utóbbit gátolják a dogmák s a szellemi alvilágot vizionálók! Gondolkodók, alapos felkészültséggel merjétek járni a magatok útját. Az informatikai világ egyik nagy vívmánya: hogy tarthatatlanná válik a dogmatikus akadémikus világ. Most még csak somolygunk rajta. Fejezi be írását a nyelvész.
Kristóf Zoltán olvasónk kinyomozta a tudományban terjedő „szellemi alvilág” minősítés eredetét:
Engel Pál: Úrigyerekek tévúton Népszabadság, 59. évf. 110. sz. 2001-05-12
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_2001_05/?pg=270&layout=s
21. old. Lassan egy hónapja volt látható a Duna Televízióban egy beszélgetés, amelyet Romsics Ignác folytatott Ormos Máriával, Kosáry Domokossal és velem Hóman Bálint és Szekfű Gyula történetírói munkásságáról. Ennek során, amikor Hómannak a magyar őstörténetről vallott felfogása került szóba, elmondtam, hogy Hóman, tisztességes tudós lévén, természetesen a magyar nyelv finnugor eredetét vallotta. De fontosnak éreztem, hogy még valamit hozzátegyek: „A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét elkezdik kétségbevonni. Eddig a pontig tart a tudomány. Ami ezen túl van, az halandzsa.” Valami ilyesmit mondtam, de amint ez lenni szokott, nem találtam meg hamarjában a megfelelő szavakat. Amit mondani akartam, az így szólt volna: „Ami ezen túl van, az a szellemi és politikai alvilág”.
Kristóf Zoltán egy további idézettel is cáfolni kívánja a történész frázisát:
Szilágyi N. Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói
In: Pozsgai P. (szerk.): Tűzcsiholó, Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére, Táton, Budapest, 1999: 345-365.
http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/mokus.doc
„Az összehasonlító-történeti nyelvtudomány is hipotézisekkel dolgozik, csakhogy olyanokkal, amelyeket elvileg sem lehet soha ellenőrizni, vagy ha lehet is, csak kivételesen szerencsés esetekben. Egyszerű oka van ennek: ezek a történeti hipotézisek olyan időszakra vonatkoznak, ahonnan nincsenek adataink. Éppen ezért vagyunk feltételezésekre utalva: hiszen ha volnának történeti adatok, akkor nem lenne szükségünk feltevésekre. (…) A nyelvész azonban az ilyen hipotézisekről már csak szégyenletében sem mert valószínűségi terminusokkal beszélni. Nem azt mondta tehát, hogy igen nagy annak a valószínűsége, hogy ez vagy az a szó finnugor vagy honfoglalás előtti török eredetű (hiszen ki fogja azt neki elhinni, hogy amit ő művel, az tudomány, ha semmiről sem tud bizonyosat mondani?), hanem azt, hogy be van bizonyítva, hogy az. Pedig nincs bebizonyítva. Bebizonyítva akkor lenne, ha volna rá lehetőségünk, hogy adatokkal igazoljuk először is magának a finnugor alapnyelvnek a hajdani meglétét, majd onnan kezdve folyamatosan adatolni tudnánk a szó vagy más nyelvi elem útját legalább a nyelvemlékes (ómagyar) korig. Csakhogy éppen ez az, ami lehetetlenség. Ha egy hipotézist nem lehet sem igazolni, sem cáfolni, akkor csak két dolgot lehet tenni vele: elvetni vagy hinni benne.
Elvetni kár lenne, hiszen szép is, meg különben sem tudunk helyette jobbat, hinni kell hát benne. Ilyen módon az összehasonlító-történeti nyelvészet nem egészen olyan tudomány lett, mint a többi, hanem hovatovább amolyan hitbéli meggyőződés és elkötelezettség kérdésévé is vált, és ez eléggé meg is látszott rajta. Akárcsak az egyházaknak, ennek is kialakultak a kánonalkotó (akadémiai) intézményei (a kánonokat sokszor dogmáknak is nevezhetnénk), a más felekezetűekhez pedig – vagy akár az ártatlan kételkedőkhöz is – sokszor úgy viszonyult, ahogy az egyház szokott a tévelygő és veszedelmes eretnekekhez. Az elhíresedett ugor–török háború stílusa nagyon is emlékeztet nemcsak a hitvitázó disputákéra, hanem a középkori boszorkányüldözésére is.”
Az eredeti cikk forrása:
Balázs Géza: Szellemi „alvilág” http://www.balazsgeza.hu/?p=10968
Kikből áll a szellemi alvilág Balázs Géza szerint? Magyar Nemzet, 2020.07.09.
https://magyarnemzet.hu/kultura/kikbol-all-a-szellemi-alvilag-balazs-geza-szerint-8355963/
Vélemény, hozzászólás?