Szellemi alvilág

2020. 07. 09. nincs hozzászólás

Balázs Géza honlapján olvashatjuk a nyelvész néhány nappal ezelőtti bejegyzését Szellemi „alvilág” címmel.





Kristóf Zoltán olvasónk kinyomozta a tudományban terjedő „szellemi alvilág” minősítés eredetét: 


Engel Pál: Úrigyerekek tévúton Népszabadság, 59. évf. 110. sz. 2001-05-12

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_2001_05/?pg=270&layout=s

21. old. Lassan egy hónapja volt látható a Duna Televízióban egy beszélgetés, amelyet Romsics Ignác folytatott Ormos Máriával, Kosáry Domokossal és velem Hóman Bálint és Szekfű Gyula történetírói munkásságáról. Ennek során, amikor Hómannak a magyar őstörténetről vallott felfogása került szóba, elmondtam, hogy Hóman, tisztességes tudós lévén, természetesen a magyar nyelv finnugor eredetét vallotta. De fontosnak éreztem, hogy még valamit hozzátegyek: „A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét elkezdik kétségbevonni. Eddig a pontig tart a tudomány. Ami ezen túl van, az halandzsa.” Valami ilyesmit mondtam, de amint ez lenni szokott, nem találtam meg hamarjában a megfelelő szavakat. Amit mondani akartam, az így szólt volna: „Ami ezen túl van, az a szellemi és politikai alvilág”.

Kristóf Zoltán egy további idézettel is cáfolni kívánja a történész frázisát: 

Szilágyi N. Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói

In: Pozsgai P. (szerk.): Tűzcsiholó, Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére, Táton, Budapest, 1999: 345-365.

http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/mokus.doc

„Az összehasonlító-történeti nyelvtudomány is hipotézisekkel dolgozik, csakhogy olyanokkal, amelyeket elvileg sem lehet soha ellenőrizni, vagy ha lehet is, csak kivételesen szerencsés esetekben. Egyszerű oka van ennek: ezek a történeti hipotézisek olyan időszakra vonatkoznak, ahonnan nincsenek adataink. Éppen ezért vagyunk feltételezésekre utalva: hiszen ha volnának történeti adatok, akkor nem lenne szükségünk feltevésekre. (…) A nyelvész azonban az ilyen hipotézisekről már csak szégyenletében sem mert valószínűségi terminusokkal beszélni. Nem azt mondta tehát, hogy igen nagy annak a valószínűsége, hogy ez vagy az a szó finnugor vagy honfoglalás előtti török eredetű (hiszen ki fogja azt neki elhinni, hogy amit ő művel, az tudomány, ha semmiről sem tud bizonyosat mondani?), hanem azt, hogy be van bizonyítva, hogy az. Pedig nincs bebizonyítva. Bebizonyítva akkor lenne, ha volna rá lehetőségünk, hogy adatokkal igazoljuk először is magának a finnugor alapnyelvnek a hajdani meglétét, majd onnan kezdve folyamatosan adatolni tudnánk a szó vagy más nyelvi elem útját legalább a nyelvemlékes (ómagyar) korig. Csakhogy éppen ez az, ami lehetetlenség. Ha egy hipotézist nem lehet sem igazolni, sem cáfolni, akkor csak két dolgot lehet tenni vele: elvetni vagy hinni benne.

Elvetni kár lenne, hiszen szép is, meg különben sem tudunk helyette jobbat, hinni kell hát benne. Ilyen módon az összehasonlító-történeti nyelvészet nem egészen olyan tudomány lett, mint a többi, hanem hovatovább amolyan hitbéli meggyőződés és elkötelezettség kérdésévé is vált, és ez eléggé meg is látszott rajta. Akárcsak az egyházaknak, ennek is kialakultak a kánonalkotó (akadémiai) intézményei (a kánonokat sokszor dogmáknak is nevezhetnénk), a más felekezetűekhez pedig – vagy akár az ártatlan kételkedőkhöz is – sokszor úgy viszonyult, ahogy az egyház szokott a tévelygő és veszedelmes eretnekekhez. Az elhíresedett ugor–török háború stílusa nagyon is emlékeztet nemcsak a hitvitázó disputákéra, hanem a középkori boszorkányüldözésére is.”

Az eredeti cikk forrása:

Balázs Géza: Szellemi „alvilág” http://www.balazsgeza.hu/?p=10968

Kikből áll a szellemi alvilág Balázs Géza szerint? Magyar Nemzet, 2020.07.09.

https://magyarnemzet.hu/kultura/kikbol-all-a-szellemi-alvilag-balazs-geza-szerint-8355963/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra