140. Kukorica és egyéb górék

A góré (kukoricagóré) csöves takarmányok szárítására és tárolására szolgáló építmény.

A Kárpát-medence kukoricatermelő vidékein mindenfelé megtalálható. Az építményt a magyar nyelvterület egyes részein kas vagy kotárka néven ismerik. A góré-típusú építmények a mediterrán térségben már az ókor folyamán megjelentek. A Kárpát-medencében a kukorica elterjedésével egy időben vált igazán ismertté, bár néhány forrás már korábban is említi. Használata a 20. század elején a szegényparasztság kivételével minden agrárgazdálkodó rétegben elterjedt volt.



A góré vázát az erős, teherbíró gerendázat alkotja, a tárolóteret pedig fonott vagy lécezett fal határolja. Magyarország keleti területein gyakran láthatóak az utcafronti téglakerítéssel egybeépített, félig téglából, félig lécből épített góré. Az építmény padlója nem érintkezik a talajjal, hogy a benne tárolt termény gombásodását megakadályozzák. A góré fedett, tetejének anyaga tájegységenként változó: korábban nád és zsindely, a 20. században inkább a cseréptető terjedt el. Az alföldi tanyavilágban a górékat beépítették udvar egyéb gazdasági célú építményeibe: fala egyben ólak kerítését vagy a kocsiszín falát is szolgálhatta. Az építmény a Kárpát-medencében rendszerint téglalap alaprajzú, de ismeretes néhány kerek alaprajzú tároló is. A tárolóhelység bejárata a rövidebb oldalon kapott helyet.

A főnök jelentésű góré szó csak alakilag kapcsolódik a terménytárolóhoz: a nyelvészek szerint cigány eredetű szó.