nyelvek európai napja
2020. 09. 07.A helyesírási szabályzat szerint az ünnepek, jeles napok kisbetűvel írandóak, de a nyelvek európai napja elnevezést már láttam leírva így is, hogy: Nyelvek európai napja, valamint így is: Nyelvek Európai Napja. A kettő közül melyik a helyes és miért ezt használjuk? Vagy ez volna a helyes: nyelvek európai napja?
A jeles és ünnepnapok neve olyannyira nem tartozik a tulajdonnevek kategóriájába, hogy a szabályzat ezeket tárgyaló fejezete meg sem említi őket. (A kis és a nagy kezdőbetűk című részben olvashatunk róluk, a régi szabályzat 145., illetve az új 144. pontjában – egyértelműen a kisbetűsök közé sorolva.) A változó használat adódik egyrészt az idegen nyelvek, valamint az érzelmi töltés nagybetűsítő hatásából, másrészt abból, hogy a jeles napokhoz rendszerint rendezvények, események kapcsolódnak – és itt már átfedés tapasztalható a tulajdonnevekkel. A szabályzat ugyan a rendezvények, események nevét is kis kezdőbetűvel javasolja írni (mint pl. jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus, erdészeti és faipari tudományos napok, a magyar nyelv hete, fásítási hónap), azonban az „intézményszerűek”, tehát „a rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi” rendezvények, kiállítások, vásárok stb. esetében már a régi is a nagybetűs kezdést tartalmazta (191.: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás). Az Osiris kiadó Helyesírás c. kötetében részletesebben olvashatunk minderről (139-140., illetve 221. oldal), és a szerzők végkövetkeztetése az, hogy a rendszeresen megrendezett, országos méretű rendezvények esetében – még ha nincs is mögöttük intézményi háttér – „megengedhető a csupa nagy kezdőbetű használata vagy a kezdő pozícióban lévő szó nagybetűsítése, különösen kiemelt helyzetben, meghívón, feliraton stb.: Egyetemi anyanyelvi napok, a Magyar nyelv hete, III. Jövőkutatási konferencia”. (KI)
vissza a főoldalra