10. magyar nyelv napja

2020. 11. 13. nincs hozzászólás

Magyar nyelv napi gondolatok – a közösségi médiában



VILÁGOM, ANYANYELVEM

Gondolatok az anyanyelv napjára

Korzenszky Richárd (Tihany)

Összezavarodott körülöttünk a világ. De sokszor úgy érzem, bennünk is. Vajon azt mondja-e a másik ember, amit én hallok? Vagy azt gondolja-e a leírt sorai mögött, amit én olvasok?

Tükörképe a nyelv a társadalomnak, jellemző a nyelvhasználat az egyes emberre. Egy szétesett ország lelkiállapota sajog mai nyelvünkben.

Hiányzik az egyenes beszéd, miként hiányoznak az egyenes tekintetek is. Vagy csak nagyon ritkán találkozunk velük. Mellébeszélünk: nem az igazat mondjuk, elrejtjük önmagunkat a szavak mögé, ahelyett, hogy mernénk közölni, kimondani legbelsőbb önmagunkat.

Értékét veszítette már szinte minden: nem vesszük komolyan az életet. Bocsánat helyett „bocsika”, „bocsi” hangzik, ugyanakkor vaskos trágárságok bizonyítják, mennyire elsekélyesedtek az emberi kapcsolatok.

Amikor eladó az egész világ, nincs szükség a szép szóra. Pontosabban: most volna igazán nagy szükség arra, hogy minden kimondott és leírt szavunk igaz legyen, jó és szép.

Amikor nincs idő arra, hogy meghallgassuk a másik ember örömét vagy bánatát, lebénul a nyelv. Amikor bizalmatlanná válnak az emberek, elfordulnak egymástól, elrohannak egymás mellett: mintha fölöslegessé vált volna a nyelv. Ha egyre kevesebben tudják kimondani, hogy „édesanyám”, s ha nacionalistának bélyegzik azt, aki kimondja, hogy „édes hazám”, akkor „édes anyanyelvünk” keserűvé válik.

Amikor a politika hatalmi harccá válik a közjó szolgálata helyett, kivesznek a társadalomból az igaz ügy, az ember ügyének képviselői – a szószólók.

Meg kell tanulni jó szót szólani. Emberi tartás nélkül, az élet tisztelete nélkül csak üres halandzsa minden beszéd. Emberségre kell tanítani először a gyermekeket – kell, hogy legyenek igaz emberek, akik képesek igaz emberségre tanítani. Az igaz ember nem tud hazudni. Tévedni mindenki képes, de álságos, aki szándékosan téveszti meg a kimondott vagy leírt szóval a másik embert. Emberségünkhöz tartozik a nyelv. Miként anyához a gyermek. Milyen ma a magyar nyelv? Amilyen a magyarság. Viharoktól tépett, széteső, igénytelen, sokak számára haszontalan: mert mintha „boldogulni” idegen nyelvek birtokában jobban lehetne. Megtépázott, idegen szelektől szétzilált nyelvünk sebeit bekötözni nem csak költőknek, irodalmároknak, nyelvművelő tudósoknak a feladata. Igazabb és emberibb emberré válva igazabbá és tisztábbá fog válni anyanyelvünk is: nélküle nem tudtuk volna megismerni a világot. 

 

(Dénes László, Nagyvárad)

Zilahy Lajos: Magyar írógép

 

Megtaláltam. A sutba dobva.

Szalagja rongy, repedt a dobja.

A kallantyúkon hálót fon a pók,

Ránézni is rossz, csupa rozsdafolt.

Ütögetem a zörgő billentyűket:

 – Úristen, mennyi ékezet!

Angolban ilyen sohse létezett.

Próbálgatom az ő-ket, az ű-ket,

Ezeket a szőrös betűket:

Születtem…gyűrű…örökzöld a föld…

Kitört a …tömlöc…hóhér…

Ködmön…pörkölt…

De nem zavart már a sok ékezet,

A vén írógép hárfa lett

Ahogy Petőfi két sorához érkezett:

„Oh, lassan szállj és hosszan énekelj,

Haldokló hattyúm, szép emlékezet!”

Próbálgatom az ő-ket, az ű-ket,

Ezeket a szőrös betűket:

Születtem…gyűrű..örökzöld a föld…

Kitört a …tömlöc…hóhér…

Ködmön…pörkölt…

De nem zavart már a sok ékezet,

A vén írógép hárfa lett

Ahogy Petőfi két sorához érkezett:

„Oh, lassan szállj és hosszan énekelj,

Haldokló hattúm, szép emlékezet!”

Kopog a gép. A ronda ócskavas

Magától írja már az avas és havas

„Piros csizmám nyomát, zöld erdő

harmatját…”

„Hullatja levelét az idő vén fája…”

„Különös, különös nyár éjszaka volt,

Az égben egy dühödt angyal dobolt…”

„Én úgy szeretlek, mint anyját a gyermek,

Mint mélyüket a hallgatag vermek…”

„Az am, hazám!”

Isa pur és chomu vogmuc.

Tolonganak a kajla, tört kallantyúk,

Az ujjaimmal kell szétszednem őket,

Szétbontanom a foszlott szemfedőket –

Valaha én is magyar író voltam

S bár Rodostókban sem egészen holtan,

Ennem is, mint téged, Laci, gyurka, Pista,

Meggyászolt már minket a fekete lista!

Mit akar tőlem ez a masina?

Azt akarja, hogy belém lelket öntsön?

Hány éve már, hogy nem írtam rajta?

Magyar barátom adta kölcsön

Rövid használatra

Egy délelőtt

Tizenkét évvel ezelőtt.

Elvégre magyar úr vagyok,

Temessétek majd mellém, ha meghalok

Ezt a rozoga, öreg gépet,

Ezeket a borzas betűket,

Mint megannyi avar kössönytyűmet,

Szárnyas kopjámat, színarany kupámat,

Leszúrt paripámat.

(Zilahy Lajos: Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.)

 

(Bincze Diána, Jánosháza)

Reményik Sándor: Az ige

 

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,

És áhítattal ejtsétek a szót,

A nyelv ma néktek végső menedéktek,

A nyelv ma tündérvár és katakomba,

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

E drága nyelvet porrá ne törjétek,

Ne nyúljon hozzá avatatlanul

Senki: ne szaggassátok szirmait

A rózsafának, mely hóban virul.

Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul,

Mintha imádkozna,

Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!

És aki költő, az legyen király,

És pap, és próféta és soha más,

Nem illik daróc főpapi talárhoz,

S királyi nyelvhez koldus-dadogás.

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,

Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,

Ki borát issza: Élet borát issza,

Előre néz s csak néha-néha vissza -,

S a kelyhet többé nem engedi el!



 

Marosán Csaba (Kolozsvár)

A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak.

Következzen egy olyan vers amely a legszebben írja le a magyar nyelv gazdagságát és játékosságát.

Figyeljük meg, hogy Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című írásában a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ, talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye.

Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá. Szeressük édes anyanyelvünket!

Isten áldjon minden jóakaratú embert!

https://www.facebook.com/1619990924975932/posts/2414488132192870/

Zene: Kalamajka-Tyukodi nóta

 

Antal Fórizs Enikő (Kolozsvár)

Tudtad-e a magyar nyelvről (?), hogy…

  1. 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve

  2. közel 14 millióan beszélik a világon

  3. a 4. legnehezebben megtanulható nyelvnek tartják a kínai, arab és tujuka nyelv után

  4. a világ több mint 6000 nyelve közül az első ötven között van

  5. a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű (az olasz például csak 5-t)

  6. a FARMER szó csak a magyar nyelvben jelent nadrágot

  7. a magyar nyelvben két szó van a pirosra: piros és vörös

  8. alliteráló: „Barangoló borongó, / ki bamba bún borong, / borzongó bús bolyongó / baráttalan bolond.” (Babits Mihály: Egy szomorú vers)

  9. eszperente: Mátyás hada = fegyveres emberek rettenetes fekete serege / bohóc = szellemes ember, feje festett, kedve remek, gyermekeket nevettet meg

  10. a magyar nyelvben nincsenek nyelvtani nemek (hímnem, nőnem, semleges nem)

  11. nagy tömörítő képessége van, egy-egy szóval egész mondatokat ki tudunk fejezni: Szeretlek. Látlak. Vártalak. Elkápráztathattalak.

  12. eldöntendő kérdésre az igekötővel is tudunk válaszolni: – Felhívtad Ádámot? – Fel.

  13. a szórend nem kötött: Az asztal barna és fából van. / Fából van és barna az asztal.

  14. a magyar nyelvben családnév + keresztnév a sorrend, mert nevünket jelzős szerkezetként definiáljuk: Szabó Eszter (Milyen Eszter? – Szabó Eszter)

  15. a leghosszabb magyar szó 44 betűs: megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért

  16. a dátumok sorrendjében év /hó/nap sorrendet használunk

  17. a magyar nyelvben a főnévi igenevet is ragozhatjuk: nekem menni kell – mennem kell

  18. a szótárban nem a főnévi igenévi alak szerepel, mint más nyelvek esetében, hanem az egyes szám harmadik (ő/ön) személyű igealak

  19. a hangsúly rendszerint az első szótagra esik (a franciában az utolsóra)




Harangozó Imre (Ipolyi Népfőiskola, Újkígyós)

November 13-án a Magyar Nyelv Napja volna, mondják, ma majd egy millióval kevesebben vagyunk magyarok a Kárpát-medencében, mint harminc éve…

Emlékezzünk meg az ünnepről az északi peremek mozaikjaival, Gimeskosztolány (Kostoľany pod Tribečom) templomának halványuló középkori freskóival s egy szívfacsaró beszélgetéssel és egy hozzá tartozó imádsággal, melyet egy 1940-ben született asszonytól jegyeztem lel, az egykor színmagyar Nagyhindenl (Veľké Chyndice).

— Mostanában többnyire szlovákul imádkozik?

— Igen.

— De Nagyhinden nem magyarok élnek?

— Dehogy! Csak szlovák van itt többnyire.

— Voltam a temetőben s mind magyar nevek vannak.

— Há’ mind, dehát azok mán inkább az öregek. A fiatalok mán szlovák iskolát jártunk, hát mán mind szlovákok vagyunk! De ezt az imádságot még tudom és mondom is:

Én lefekszek én ágyamba,

Mint egy haló koporsómba,

Három angyal őriz engem,

egyik a lelkemet,

másik a testemet,

harmadik az életemet.

Ennek a háznak négy szöglete van,

Minden szöglétben Isten angyala,

Ház közepén Isten Fia,

Az ablakban Szűz Mária,

Szűz Mária a világra hozta,

Pólyába bepólyázta,

Szent malasztjával megkeresztelte,

Mi is avval keresztelkedjünk édes Jézus Krisztuskám.

 Ámen.

Gyűjtötte és lejegyezte: Harangozó Imre; 1998. október 09.

 

Magyar Közösség Pártja (Szlovákia)

Édes anyanyelvünket köszöntjük!

Ma van a magyar nyelv napja. 1844 óta ez az államnyelvünk, majd a történelmi visszásságok miatt a nemzeti közösségünk nyelve. De mindenképpen édes anyanyelvünk, amelyen édesanyánktól az első kedves szavakat hallottuk, amely egyfajta csodálatos eszközként emberré, kultúremberré, magyar emberré formált. Mindenki arra biztatunk, hogy a mai napot magyar nyelvű irodalmi műrészlet, vers vagy egyéb szöveg elolvasásával zárja.

 

Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék

Kedves Ismerőseink!

November 13-a, a Magyar nyelv napja alkalmából a Magyar nyelv és irodalom szak másodéves hallgatói rövid felolvasásokkal készültek.

A soron következő hangfelvételen Asztalos Tamara (Szatmár megye, Szatmárhegy) előadásában Cs. Szabó László A magyar költészet századai c. írása hallható.

Fogadjátok szeretettel!

https://www.facebook.com/pkemagyartanszek/videos/1536140176576311

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra