153. Szarvas Gábor szobra az Akadémia előtt

2020. 11. 16. 1 hozzászólás

Szarvas Gábor szobra áll az Akadémia előtt. De ma már aligha tudja valaki, hogy ki is volt ő.

1832-ben született (a mai szerbiai) Adán (ahol egyébként a későbbiekben Rákosi Mátyás is). Budapesten halt meg 1895. október 12-én. Ha szűkebb értelemben tekintjük a nyelvművelést (nyelvvédelmet értünk rajta), akkor őt nevezhetjük a „magyar nyelvművelés megteremtőjének” – persze a nyelvművelés ennél sokkal régibb. Egri, bajai, pozsonyi tanársága után 1872-ben az Akadémia meghívta Pestre a Magyar Nyelvőr szerkesztőjének. Fontosnak tarották,  hiszen az Akadémiát Széchenyi a „magyar nyelv mívelésére” hozta létre. Szarvas Gábor szigorú nyelvművelő volt, hagyományos kategóriával talán ortológusnak vagy puristának is lehetne nevezni: küzdött az idegen szavak, a magyartalan szóalkotások, a nyelvújítás túlázásai ellen. Egyéb nyelvtudományi munkássága: Budenz Józseffel és Szilády Áronnal szerkesztette a Nyelvemléktár I–III. kötetét (1874–1875), Simonyi Zsigmonddal a Magyar nyelvtörténeti szótárt, mellyel elnyerte az MTA jutalmát.



Budapesten, Egerben, Baján utcát neveztek el róla. A budapesti Széchenyi István téren, az MTA székháza előtt álló szobrát 1899-ben Jankovits Gyula alkotta. A bronz mellszoborhoz (90 cm) egy fiatal lány (150 cm) babérágat nyújt. A talapzat alján a Magyar Nyelvőr egy kötete látható. (A Magyar Nyelvőrnek idén a 144. évfolyama jelenik meg, az új számok az mnyktn.hu oldalon megtalálhatók.) Szarvas Gábor másik mellszobra Adán található, ahol idén emlékeztek meg a Szarvas Gábor nyelvművelő napok 50. évfordulójáról. (Kép és szöveg: BG)

1 hozzászólás

#1 Martoni Viktor 2020.11.16.10:50:06

A cikkben a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának hibás a linkje: a domainnév két utolsó betűje fölcserélődött. Helyesen: mnyknt.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra