Podcast magyarul? A Manyszi nyelvi tanácsadásáról a Kossuth rádióban

Javaslom a podcast szó helyett a “hangújság” használatát. Tapasztalatom is van ezzel kapcsolatban, mivel 1995-ben a Westel Rádiótelefon Kft.-nél “0660 Hangújság” néven én vezettem be a mai podcast-hoz hasonló szolgáltatást. Ennek a “rovataiban” (pl. Bálint gazda tanácsai, közlekedési hírek, időjárás, utazási információk stb.) szintén feltöltött hanganyagokat lehetett meghallgatni, csak akkor még telefonon keresztül. Akkor magyar nevet keresve jutottunk erre a névre, ami a mostani rádiós szolgáltatásra is tökéletesen ráillene.
Megjegyzem még, hogy Puskás Tivadar Telefonhírmondója nyomán még a “rádióhírmondó” is sokkal szebb a podcast-nál.

A podcast-ra javaslom a “hangos kosár” kifejezést.További magyarosítás javaslatom: a QR-kód helyett a “kockakód” sokkal kifejezőbb lenne. Sokkal szebb és párban állna a vonalkóddal.
Üdvözlettel

Tisztelt Manyszi-infó/E-nyelv.hu!
Előrebocsátom, hogy rádiós médiamunkás vagyok évtizedek óta, de ráadásul olyan rádiós, aki az internetes műsorkészítés lehetőségeit is használja szintén évtizedek óta.
Szerintem a podcast kifejezés kapcsán azt kell megvizsgálnunk, hogy mi ennek a médiajelenségnek a lényege: hangzó tartalmi elemekből álló műsorszerű produktum. Az én kiindulópontom az, hogy e meghatározáshoz képest kevésbé fontos, hogy ez a tartalom _milyen csatornán_ jut el a hallgatóihoz, tehát a neten vagy rádióhullámok segítségével, esetleg a kábeltévés rendszerek hálózatát felhasználva, stb.
Az én kétségtelenül tartalomközpontú (és nem csatornára fókuszáló) megközelítésem alapján a meghatározás (hangzó elemekből álló műsor) érvényes a rádióműsorokra is, illetve érvényes volt az egykori telefonhírmondó szolgáltatás produktumára, illetve fentebb Vámos-Hegyi Attila által hivatkozott mobiltelefonos “Hangújságra” is (utóbbi egyébként rímelt a képújság kifejezésre).
Tehát a hangzó műsorok csoportjában találjuk a rádióműsort, a podcastot, a telefonhírmondót, a hangújságot.
Feltételezésem szerint a nyelvhasználók egy átmeneti időszak után egyszerűsítenek majd ezen a téren is, és ugyanazt a kifejezést használják majd a hangzó műsorokra. Gondoljunk arra, hogy filmet ma már nem csak a moziban lehet látni, hanem a tévében, mozicsatornán, DVD-n vagy bluray lemezen, internetes filmszolgáltatásban. Mégis azt mondjuk, hogy “láttam a filmet”. Vagy: “láttam a sorozatot” (függetlenül attól, hogy milyen csatornán jutott el hozzám). Láttam vagy hallottam a műsort – legyen az tévé- vagy rádióműsor, esetleg podcast vagy vlog (videóblog) bejegyzés…
Szerintem az összekötő elem tehát a műsor szó lesz, ezt használhatjuk majd bármelyik műsorszerű tartalomra, akkor is, ha (a csatorna szerinti megközelítésben) podcastnak mondjuk (és nevezik az alkotóik) A podcast kifejezés ugyanis a rádióműsor szóhoz képest mindössze annyit többletjelentést hordoz a 2020-as jelenünkben, hogy olyan hangzó műsor, amelyet az interneten, podcast módszerekkel terjesztenek. A “podcast” tehát mint produktum egy internetes rádióműsor, vagy röviden műsor.
Azért gondolom, hogy hosszabb távon elképzelhető, hogy a rádió és rádióműsor kifejezések használata átterjed a podcast tartalmakra is, mert a rádió lassan 100 éve (Magyarországon 1925 óta) velünk van, tehát több mint kilenc évtizede használjuk már a magyar nyelvi környezetben is a rádió(-műsor) kifejezést, azaz nagyon komoly ismertsége van a rádiónak.
Egész nyugodtan használjuk a podcast tartalmakra is a “rádióműsor” vagy egyszerűen csak “műsor” kifejezést! Ha mindenképpen akarunk hivatkozni a csatornára, ahol a tartalom a nyilvánosság elé került, akkor mondhatjuk, hogy “netes műsor”, esetleg “netes rádióműsor”.
Szilágyi Árpád

A hangtár szó bevezetését javaslom. Az online helyett meg választani lehet a következők közül: ,,táv-, háló-, hálós, vonal-, vonalas”. Úgy vélem, jogunk van a valódi magyar szavakhoz. Nem vagyok az idegen nyelvek, nyelvtanulás ellen (már fiatalon nyelvvizsgát tettem, pedig még nem volt kötelező; fordítok több nyelvből is), de az az érzésem, számos anyanyelvtársunknak rontja a nyelvérzékét az idegen nyelv — főként az angol.

Elnézést, a különféle magyarító kiadványok az ,,online” szóra javasolják még az ,,élő, élő-, élőben, bejelentkezve, világhálós” szójavaslatokat is.

A podcast szóra a “szórtas”, pontosítási igény esetén “hálószórtas” kifejezést szeretném javasolni. Méghozzá a podcast szónak annak a szűk, jelentésbővülésen át nem esett értelmére, mely szerint az egy elsődlegesen hangalapú, RSS csatornán keresztül elérhető, s így tetszőleges ezzel társítható felületen vagy alkalmazásban hallgatható műsor. (A szórtasgyártó közösség többsége is így értelmezi.)

A köznyelvben jelentésbővülésen esett át a szó, ami részben érthető, mert a technológiai háttér nem annyira érdekli az alkalmi használót. Viszont ezen a ponton már nem több a podcast divatszónál, és Árpáddal értek egyet: Akkor az nem más, mint műsor, beszélgetős műsor. Tévében, sugonyon (rádióban), a közhálón különböző tartalommegosztó oldalakon, vagy szórtas formájában.

Így a Kossuth rádióban felmerülő kérdésre én azt tudnám üzenni, hogy ott sem szükséges podcastről, elég (beszélgetős) műsorról beszélni. De ha tudatosan élnének jelentésbővüléssel, és azt hívnák annak, ami sokak szerint nem az (bár megint sokak szerint igen), akkor javaslom a “szórtas” szót. A háló- előtag hangsúlyozott elhagyásával, természetesen.

Az előző hozzászólásomból kifelejtettem: A hangújságot azért nem gondolom megfelelőnek, mert a szórtasoknak (podcasteknek) csak egy része újság. Nagy, talán túlnyomó részük nem az. Hanem véleményformáló beszélgetés, vita, akár szórakoztatási célú fikció, s több efféle.