Podcast magyarul? A Manyszi nyelvi tanácsadásáról a Kossuth rádióban

2020. 11. 24. 5 hozzászólás

Blankó Miklós, a Manyszi irodavezetője és Bordi András, a Kossuth rádió főbemondója a Kossuth rádió Napközben című műsorában arról: beleszólhatnak-e a nyelvhasználók a helyesírásba

A műsor két vendége arról is elmondta a véleményét, hogy az igen népszerű podcast szót lehet-e magyar szóval helyettesíteni. Blankó Miklós a szintén nem magyar eredetű rádió szót nem tartja alkalmasnak erre. Arra bíztatják a hallgatókat, hogy adjanak tanácsot, hogyan lehetne magyar szóval helyettesíteni. Szó volt a Manyszi nyelvi tanácsadásáról és a nemzetközi tanácsadó testületének fontosságáról is.

Az adás visszahallgatható itt. (10.32-től).

(Manyszi-infó)

5 hozzászólás

#1 Vámos-Hegyi Attila 2020.11.24.15:50:03

Tisztelt Blankó Miklós!
Javaslom a podcast szó helyett a „hangújság” használatát. Tapasztalatom is van ezzel kapcsolatban, mivel 1995-ben a Westel Rádiótelefon Kft.-nél „0660 Hangújság” néven én vezettem be a mai podcast-hoz hasonló szolgáltatást. Ennek a „rovataiban” (pl. Bálint gazda tanácsai, közlekedési hírek, időjárás, utazási információk stb.) szintén feltöltött hanganyagokat lehetett meghallgatni, csak akkor még telefonon keresztül. Akkor magyar nevet keresve jutottunk erre a névre, ami a mostani rádiós szolgáltatásra is tökéletesen ráillene.
Megjegyzem még, hogy Puskás Tivadar Telefonhírmondója nyomán még a „rádióhírmondó” is sokkal szebb a podcast-nál.
Üdvözlettel,
Vámos-Hegyi Attila

#2 Greguss Ferenc 2020.11.24.19:06:15

Tisztelt Blankó Miklós!
A podcast-ra javaslom a „hangos kosár” kifejezést.
További magyarosítás javaslatom: a QR-kód helyett a „kockakód” sokkal kifejezőbb lenne. Sokkal szebb és párban állna a vonalkóddal.
Üdvözlettel
Greguss Ferenc

#3 Szilágyi Árpád 2020.12.10.02:18:04

Tisztelt Manyszi-infó/E-nyelv.hu!
Előrebocsátom, hogy rádiós médiamunkás vagyok évtizedek óta, de ráadásul olyan rádiós, aki az internetes műsorkészítés lehetőségeit is használja szintén évtizedek óta.
Szerintem a podcast kifejezés kapcsán azt kell megvizsgálnunk, hogy mi ennek a médiajelenségnek a lényege: hangzó tartalmi elemekből álló műsorszerű produktum. Az én kiindulópontom az, hogy e meghatározáshoz képest kevésbé fontos, hogy ez a tartalom _milyen csatornán_ jut el a hallgatóihoz, tehát a neten vagy rádióhullámok segítségével, esetleg a kábeltévés rendszerek hálózatát felhasználva, stb.
Az én kétségtelenül tartalomközpontú (és nem csatornára fókuszáló) megközelítésem alapján a meghatározás (hangzó elemekből álló műsor) érvényes a rádióműsorokra is, illetve érvényes volt az egykori telefonhírmondó szolgáltatás produktumára, illetve fentebb Vámos-Hegyi Attila által hivatkozott mobiltelefonos „Hangújságra” is (utóbbi egyébként rímelt a képújság kifejezésre).
Tehát a hangzó műsorok csoportjában találjuk a rádióműsort, a podcastot, a telefonhírmondót, a hangújságot.
Feltételezésem szerint a nyelvhasználók egy átmeneti időszak után egyszerűsítenek majd ezen a téren is, és ugyanazt a kifejezést használják majd a hangzó műsorokra. Gondoljunk arra, hogy filmet ma már nem csak a moziban lehet látni, hanem a tévében, mozicsatornán, DVD-n vagy bluray lemezen, internetes filmszolgáltatásban. Mégis azt mondjuk, hogy „láttam a filmet”. Vagy: „láttam a sorozatot” (függetlenül attól, hogy milyen csatornán jutott el hozzám). Láttam vagy hallottam a műsort – legyen az tévé- vagy rádióműsor, esetleg podcast vagy vlog (videóblog) bejegyzés…
Szerintem az összekötő elem tehát a műsor szó lesz, ezt használhatjuk majd bármelyik műsorszerű tartalomra, akkor is, ha (a csatorna szerinti megközelítésben) podcastnak mondjuk (és nevezik az alkotóik) A podcast kifejezés ugyanis a rádióműsor szóhoz képest mindössze annyit többletjelentést hordoz a 2020-as jelenünkben, hogy olyan hangzó műsor, amelyet az interneten, podcast módszerekkel terjesztenek. A „podcast” tehát mint produktum egy internetes rádióműsor, vagy röviden műsor.
Azért gondolom, hogy hosszabb távon elképzelhető, hogy a rádió és rádióműsor kifejezések használata átterjed a podcast tartalmakra is, mert a rádió lassan 100 éve (Magyarországon 1925 óta) velünk van, tehát több mint kilenc évtizede használjuk már a magyar nyelvi környezetben is a rádió(-műsor) kifejezést, azaz nagyon komoly ismertsége van a rádiónak.
Egész nyugodtan használjuk a podcast tartalmakra is a „rádióműsor” vagy egyszerűen csak „műsor” kifejezést! Ha mindenképpen akarunk hivatkozni a csatornára, ahol a tartalom a nyilvánosság elé került, akkor mondhatjuk, hogy „netes műsor”, esetleg „netes rádióműsor”.
Szilágyi Árpád

#4 Mészáros András, Bicske 2020.12.11.12:47:38

Tisztelt Bordi András és Blankó Miklós!

A ,,hangtár” szó bevezetését javaslom.
Az online helyett meg választani lehet a következők közül: ,,táv-, háló-, hálós, vonal-, vonalas”.

Úgy vélem, jogunk van a valódi magyar szavakhoz. Nem vagyok az idegen nyelvek, nyelvtanulás ellen (már fiatalon nyelvvizsgát tettem, pedig még nem volt kötelező; fordítok több nyelvből is), de az az érzésem, számos anyanyelvtársunknak rontja a nyelvérzékét az idegen nyelv — főként az angol.

#5 Mészáros András 2020.12.11.21:39:13

Elnézést, a különféle magyarító kiadványok az ,,online” szóra javasolják még az ,,élő, élő-, élőben, bejelentkezve, világhálós” szójavaslatokat is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra