Hónapneveink

2020. 12. 07. nincs hozzászólás

Hónap szavunk a hold és nap szavak összetétele. A hónapok Augustus császár uralkodása alatt nyerték el ma is használatos elnevezésüket

Január (korábban Januárius): Ianus római isten nevéből alakult ki, az év első hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Vízöntő, Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava.

Február (korábban Februárius): A Februa (egyes források szerint Februltus) tisztulási ünnepről nevezték el. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: böjt előhava (vagy böjtelő hava).

Március: Mars római istenről kapta a nevét (a háború istene). Az év harmadik hónapja, 31 napos. Eredetileg az első hónap volt. Régi magyar neve: böjt máshava (vagy böjtmás hava).

Április: A latin aperio (kinyit) igéből származik. A tavaszra utal, nyílnak a virágok, zöldellnek a fák. Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György hava.

Május: Maia római istennőről nevezték el (termékenység istennője). Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: pünkösd hava.

Június: Ugyancsak római istenségről, Junóról elnevezett hónap. A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: nyárelő hava vagy Szent Iván hava.

Július: Julius Caesarról nevezték el, mivel ebben a hónapban született. Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták.

Augusztus: Augustus Caesar római uralkodóról nevezték el. Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Kisasszony hava.

Szeptember: a latin septem (a. m. hét) számnévből ered a római naptár hetedik, a mai év kilencedik hónapja, 30 napos. Régi magyar elnevezése: Szent Mihály hava.

Október: a latin octo (a. m. nyolc) szóból származik, mivel a római naptárban a nyolcadik hónap volt. Ma már a tizedik és 31 napos. Régi magyar neve: Mindszent hava.

November: az ugyancsak latin novem (a. m. kilenc) szóból alakult ki, a római naptár kilencedik, a mai év tizenegyedik hónapja, 30 napos. Régi magyar neve: Szent András hava.

December: A latin decem (a. m. tíz) szóból származik. A római naptárban a tizedik hónap, ma már az év tizenkettedik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Karácsony hava.



Régi (keresztény) magyar hónapnevek

Hazánkban régebben a szentekről s ünnepekről vett elnevezések voltak használatban: boldogasszony hava, böjtelő-hó, böjtmás-hó, Szent György hava, pünkösd hava, Szt. István hava, Szt. Jakab hava, kisasszony hava, Szent Mihály hava, Mindszent hava, Szent András hava, karácson hava. Sylvester János az ő latin-magyar nyelvtanában más magyar neveket ajánlott a hónapok elnevezésére; azt mondja, hogy valamint a februárt és márciust böjtelő-hónak és böjtmás-hónak nevezik, el lehetett volna valamennyi hónapot nevezni az évszakokról ilyenformán: télelő, télmás, télharmadhó stb. Tudjuk, hogy ezeket a neveket, módosítva, csakugyan használatba vették a jelen században (télelő, télhó, télutó). Más magyar hónapneveket is említ, melyeket a természeti jelenségektől vett: főhó vagy erős hó, fagy hó, fűhegy, kinyiló hó stb. Ezeket legalább részben, a nép is használhatta még akkor, mert Sylvester maga mondja a fagyhónál: «Hunc quidam etiamnum asszú hó vocant, sicut et sequentem fűhegy». Ez annyival hihetőbb, mert a fűhegyet még mai napság is megtaláljuk a Kiskunságban; egy halasi elbeszélésben ezt olvassuk (Nyelvőr, VIII., 84.): «Egyször csikónyúzás volt fűhögyön, kis télbe (májusban)». Már pedig tudjuk, hogy a vogulok és osztjákok is ilyenféle nevekkel illetik az ő tizenhárom holdhónapjukat; p. a vogulok az áprilist fagyhónak, a májust avarfűhónak nevezik, szintugy van az osztjákoknál szénacsináló hó, mint Sylvesternél kaszáló hó és arató hó. De más ugor népeknél is szakasztott ilyen elnevezéseket találunk. Igy nevezik a finnek a januárt tölgyhónak, az augusztust gabonahónak stb. A XVIII. sz. végén Barcafalvi Szabó Dávid, a hirhedt nyelvujító, ilyen magyar neveket ajánlott: zózoros, enyheges, olvanos, nyilonos, zöldönös stb. Az 1834. Hazai Vándor c. naptárban találkozunk ismét több javaslattal a hónapnevek magyarosítására nézve. Az egyik nyilván Barcafalvit utánozta: jégtönös, zuzmorós, olvános, szikkanos stb. Egy másik javaslat azt akarta, hogy a római Junius, Julius, Augustus példájára régi vezéreinkről s királyainkról kereszteljük el a hónapokat: Attila, Árpád, Béla, Lajos, István stb. (Pallas Nagy Lexikona)

Még további hónapnév-ajánlások

Arvisura: Medvetor, Szarvastor, Bölénytor (Fák), Báránytor (Rügyezés), Borjútor (Virágzó élet), Gödölyetor (Eper), Tehéntor (Aratás), Aranyasszony (Bőség), Tigris (Almaszüret), Halak (Begyűjtés), Disznótor, Istenfiak (Tárkányok). 

Ősi: Fergeteg, Jégbontó, Kikelet, Szelek, Ígéret, Napisten, Áldás, Újkenyér, Földanya, Magvető, Enyészet, Álom. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra