borvidék jelzője értelmezőként
2021. 02. 26.Hogyan írjuk a földrajzi tulajdonnevet abban a speciális esetben, ha szétválasztjuk egy mondatban az alábbiak szerint: “…két történelmi borvidék, a pécsi és a villányi előnyeit egyesíti.” Azaz kell-e, indokolt-e nagy kezdőbetűvel írni a “pécsi” és a “villányi” szavakat, mint a Villányi borvidék alak esetén?
Mivel a borvidékek jelzői (pécsi, villányi stb.) önmagukban is létező melléknevek, úgy gondolom, hogy értelmezői szerepben már nem kell megtartani a nagybetűs írásmódjukat, tehát a kérdezett mondatszakasz helyes úgy, ahogyan írta: “…két történelmi borvidék, a pécsi és a villányi előnyeit egyesíti.”
Analóg példa lehet a járások neve: Szombathelyi járás, Kőszegi járás stb. Ugyanezeket hasonló, értelmezői szerkezetben használva már nem lenne szükséges nagybetűvel kezdeni, pl.: a hét vasi járás, a szombathelyi, a kőszegi stb. Illetve például a kitüntetések, címek esetében gyakori, hogy értelmezői szerepbe kerülnek, s ilyenkor már kisbetűvel írjuk őket. Pl.: a Népművészet Ifjú Mestere cím, de Czudar István, a népművészet ifjú mestere stb. (Osiris, 227.) (KI)
vissza a főoldalra
Analóg példa lehet a járások neve: Szombathelyi járás, Kőszegi járás stb. Ugyanezeket hasonló, értelmezői szerkezetben használva már nem lenne szükséges nagybetűvel kezdeni, pl.: a hét vasi járás, a szombathelyi, a kőszegi stb. Illetve például a kitüntetések, címek esetében gyakori, hogy értelmezői szerepbe kerülnek, s ilyenkor már kisbetűvel írjuk őket. Pl.: a Népművészet Ifjú Mestere cím, de Czudar István, a népművészet ifjú mestere stb. (Osiris, 227.) (KI)