Szerbia a koronavírus ellen

2021. 04. 03. nincs hozzászólás

Jugoszlávia utolsó igazságügy-minisztere válaszol kérdésünkre: miért áll jól Szerbia a koronavírus elleni küzdelemben?

Várady Tibor jogászprofesszor, Jugoszlávia utolsó igazságügy-minisztere interjút adott az Édes Anyanyelvünknek és az E-NYÉKnek a Trianon után az elszakított területeken először éppen 100 éve, a vajdasági Nagybecskereken megalakult magyar művelődési egyesületről. Egyúttal egy aktuális kérdést föltettünk a szerbiai koronavírus-helyzettel kapcsolatban, amelyre a professzor körültekintő választ adott. 

-Végül egy aktuális kérdés: érthető okokból figyeled és ismered a mai szerbiai eseményeket. A hírek szerint Szerbia jól áll a koronavírus elleni küzdelemben. Minek köszönhető ez? 

-Egy párhuzamot igyekszem vonni – ezzel valamennyire közelítve (kicsit talán kerülve is) a választ. Amikor 1992-ben kevesebb mint egy félévig igazságügyi miniszter voltam a jugoszláv kormányban, nagyon sok nyugati diplomatával találkoztam és beszéltem. A kormány, mely nyugati ösztönzésre jött létre, valójában hatalom nélküli kormány volt. Milan Panić kormányfő egy nyugati üzletember volt, akivel angolul beszéltem (mert szerbül már alig tudott). Milošević volt a hatalom tényleges birtokosa. A helyzet akkor változhatott volna, ha előrehozott választások lesznek, és ezeken Panić nyer. 1992 júliusában alakult a Panić kormány, 1992. december 20-án voltak előrehozott választások – de nem Panić, hanem Milošević nyert. Szóval, amint mondtam, július és december között sok nyugati diplomatával találkoztam. A legtöbb találkozó után azt éreztem, hogy akikkel beszélek, emberileg természetesen felette vannak a Milošević-őrületnek, de nem igazán képesek látni azt, ami atipikus. E mögött az állhat (ha jól láttam, amit láttam), hogy a mi világunkkal szemben, Nyugaton már hosszú évtizedek óta normalitás volt, a gondolkodás is ehhez igazodott, a megoldásképletek is szokásos problémák és kérdések nyomán alakultak. Ami Jugoszláviában történt a kilencvenes években, kívül esett a normalitás képletein, és ezért nem igazán tudták besorolni és kezelni. Most amikor az egész világ egy atipikus problémával szembesül, lehet, hogy nem a hagyománykövető (és az atipikust nehezen percipiáló) európai gondolkodás a legcélszerűbb. Így nyerhetett esélyt Szerbia is.

Névjegy: Várady Tibor nagybecskereki születésű vajdasági magyar származású jogtudós, író. Az újvidéki Új Symposion avantgárd folyóirat egyik alapítója. 1992-ben Milan Panić kormányában Jugoszlávia (utolsó) igazságügy-minisztere. A jogtudományok doktora címet a Harvardon szerezte, a Közép-európai Egyetem professor emeritusa.

A teljes interjú az E-Nyékben, és a júniusi Édes Anyanyelvünkben olvasható. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra