Weöres ejtése

Korábbi válaszunk szerint maga a költő ejtette [vörös]-nek a nevét (https://e-nyelv.hu/2021-01-27/weores/). A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a vörös származékszó: “a vér főnévből jött létre valamivel való ellátottságra utaló -s melléknévképzővel. A vörös egyszersmind a véres melléknévnek szóhasadásos párja. A veres ~ vörös a vér-nek toldalékos alakokban szabályszerű tőváltozatát őrzi, s eredetileg ‘véres’-et jelentett, majd a vérnek piros volta alapján fejlődött ki színre utaló alkalmazása…” A korai írott alakok pl.: Weres, Weruss, Weurus, wöres stb., így az ejtés és az írásmód lassan, különféle változatokon keresztül egyesült a ma bevett Vörös/vörös, illetve még élő Veres/veres alakban. (KI)