kWh, Nm szakmai írásmódja
2021. 04. 14.Az ún. származtatott mértékegységek írásában tapasztalok bizonytalanságot: pl. a kW és az óra (h) szorzásából létrehozott energia-mértékegység, a kW · h írásában. Az AkH. 127. o.-án felül, ill. a szótárrészben a 351. o.-on a kWh alak látható. A szakmai szabályzatokban a (szerintem is helyes) szorzópontos alak látható (l.: Műszaki helyesírási szótár, Kémiai helyesírási szótár, Tipográfia és helyesírás 30 nyelvhez). Az Osiris a 386. o.-on kiteszi a szorzópontokat (pl. N · m), viszont a szótárrészben két forma is látható (mindegyik szorzópont nélküli!): Wh és W h, ill. Nm és N m, de már csak kWh (tehát szóközös alakot itt már nem ad)! Van egy idevonatkozó szabvány is: MSZ EN ISO 80000-1:2013, amely mind a szorzópontos, mind a szóközös alakot engedi, de az egybeírtat nem. Érdemes lenne a következő kiadásokban egységesíteni: elfogadva mind a szorzópontos, mind a csak szóközös alakokat. (Aztán az is érdekes lehet, hogy ha kiírjuk ezeket a származtatott mértékegységeket, tegyünk-e szorzópontot közéjük vagy írjuk egybe.)
Az Osiris 386. oldalán az N · m forma nem a mértékegység jelölése, hanem annak “definíciója”, a szótárrészben pedig ennél a címszónál az Nm és opcióként ugyancsak az N · m szerepel (szóközös alakot én itt nem látok). A kWh-nál pedig valóban csak a közismert kWh található (a szabályzati rész ezt a mértékegységet nem tartalmazza). Ebből összegezve az vonható le, hogy a bevett alakok mellett a szorzópontos használható még, amennyiben szükséges. (Személy szerint a szóközös alakot a hétköznapi helyesírás szempontjából azért nem tartanám könnyen alkalmazhatónak, mert a szóköz elhatároló nyelvi jelentése az adott szakmában avatatlanok számára értelemzavaró lehet. Szakközönség számára természetesen nem – de ez már szaknyelvi kérdés.) (KI)