Magyarérettségi (2022)

2021. 11. 30. 1 hozzászólás

A tételcímek csak témaköröket jeleznek! 

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2022) – a nyelvi tételek kiemelésével
IRODALOM
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. Kötelező szerzők
1. Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. Jellegzetes témák, motívumok, poétikai megoldások Ady világháborús költészetében
4. Az én és a világ kapcsolatának változása, megjelenítése Babits Mihály lírájában
5. Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében
6. Ki vagyok én? Az önértelmezés, önteremtés mozzanatai József Attila lírájában
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. Választható szerzők
7. Csokonai Vitéz Mihály dalköltészetének stílusszintézise a rokokótól a népiességig
8. Prózapoétikai újítások Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regényében
9. A lélektani ábrázolás Krúdy Gyula A hírlapíró és a halál és az Utolsó szivar az Arabs
Szürkénél című ikernovelláiban
10. Antik hagyományok és újklasszicista poétika Radnóti Miklós eklogáiban
11. Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusának szerkezeti, tematikus vonásai az életrajzi
emlékezés és a meditáció tükrében
12. Jelképek és motívumok Pilinszky János Szálkák című kötetében
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL III. Kortárs szerzők
13. A tündéri realizmus. Valóság és irodalom kapcsolatának megjelenése Lázár Ervin
Csillagmajor című elbeszélésciklusában
MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL
14. Dante Alighieri Isteni színjátéka első éneke (Pokol) szövegének jelentésrétegei, az
allegorikus olvasat lehetőségei
15. Az elbeszélői hang többszólamúsága Emily Brontë Üvöltő szelek című regényében
16. A polifónia különböző szólamai Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című
eszmeregényében
SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA
17. Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának meghatározó szerepe
Madách Imre Az ember tragédiája című művében
18. Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra
(Babaszoba) című drámájában
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
19. Pennaháborúk. Különböző korok irodalmi vitái, perei a magyar irodalomban a 19.
században és a 20. század első felében: Árkádia-per, Iliász-pör, Ady-revíziós vita
INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI IRODALOM
20. Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című
krónikás regényében

MAGYAR NYELV
KOMMUNIKÁCIÓ
1. A kommunikáció célját és funkcióját kifejező nyelvi eszközök
2. A vizuális és nyelvi jel, a vizuális és nyelvi kommunikáció
3. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
4. Az Ómagyar Mária-siralom felépítése, alaktani, jelentéstani, stilisztikai sajátosságai
5. A nyelvújítás hatása, értékelése. Az ortológus-neológus vita
6. A szókincs jelentésváltozásának típusai különböző nyelvtörténeti korok szövegeiben
EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT
7. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra, nyelvi érintkezésre
8. Határon túli magyarnyelvűség: a nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti
összefüggés
A NYELVI SZINTEK
9. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai
10. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai
11. Az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése
A SZÖVEG
12. Ismeretterjesztő szövegek elemzése a címzettek, a téma, a szóhasználat és a
megszerkesztettség szempontjából
13. Az elbeszélő, a leíró és az érvelő közlésmód
14. Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek a szövegben
A RETORIKA ALAPJAI
15. A szónoklat felépítése: a beszéd részei
16. Érvtípusok, érvelési hibák
STÍLUS ÉS JELENTÉS
17. A szövegstílus hangzásbeli sajátosságai (például: zeneiség, ritmika, különféle
hanghatások)
18. Az állandósult nyelvi formák (szólás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi
panelek)
19. A szóképek stiláris szerepe (szinesztézia, szinekdoché, allegória, szimbólum)
20. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus

1 hozzászólás

#1 Bakos József 2021.12.01.14:17:16

A cím egy szó „Magyarérettségi”.
Ha ’érettségi magyar tárgyból’ értelemben használjuk a kifejezést, egybe kell írni, mivel a jelöletlen határozós összetételeket mindig egybeírjuk. Ak12-110 Üdvözlettel: Bakos József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra